Még el sem indult a kínai kormány gazdaságösztönző programja, de már vannak nyertesei. Nevezetesen a tőzsdei brókercégek, amelyek az elmúlt négy évben a lassan csordogáló üzlettől szenvedek. Az egyik tízfős hongkongi brókercégnél például, ahol malmozással töltötték az elmúlt éveket, megszólaltak a telefonok.

A vállalkozás vezetője, Francis Lun arról számolt be, hogy az ösztönzőcsomag bejelentését követő tőzsdei száguldás, amelyben a hongkongi Hang Seng index 18 százalékkal nőtt, meghozta az emberek étvágyát a kockázatos részvénybefektetések iránt. A kérdés persze az, hogy az állami manna áldásos hatása megjelenik-e a bankszektorban és a reálgazdaságban is, megállítva a deflációs spirált.

Eddig főként a monetáris politikát érintő lépésekről jöttek hírek, amelyek kamatcsökkentésre utalnak. A fiskális, azaz költségvetési beavatkozásokat nem verte nagy dobra a kormány. Szakértők szerint a legnagyobb falat a fogyasztói bizalom helyreállítása lesz. A CNN kínai gazdaságösztönző csomagról szóló összeállítása szerint többet kell költeniük az embereknek ahhoz, hogy a feldolgozóipar vagy az ingatlanpiac az áldásos keresletnek köszönhetően magához térjen.

Kína „akármibe is fájjon” pillanata lehet

Ray Dalio, a világ egyik legnagyobb hedge fundja, a Bridgewater Associates alapítója a közösségi médiában azt írta, hogy ez a gazdaságösztönzési lépés Kína „akármennyibe is kerül” pillanata lehet. Ezzel Mario Draghi 2012. nyári megjegyzésére utalt. Az akkor az Európai Központi Bank élén álló Draghi azt mondta, hogy az európai jegybank bármi áron megvédi az eurót. Ezzel egy csapással megszüntette a görög adósságválság nyomán a közös európai valuta ellen elindult spekulációt.

A hasonló átütő hatás elérése azon múlik, mit tartalmaz a pekingi kormány puttonya. Erről sok vita folyik a közgazdászok között, de abban mindenki egyetért, hogy vélhetően nem ímmel-ámmal nyúl bele a gazdaságba a kínai vezetés. Erre utal, hogy az intézkedést az ország három legfontosabb monetáris intézménye, a jegybank, a pénzügyi szabályozó hatóság és a tőzsdefelügyelet vezetője jelentette be.

Azzal, hogy a helyi és a nemzetközi sajtót is tájékoztatták a dologról, azt jelezhették, hogy átlátható módon akarnak kommunikálni a csomag tartalmának részleteiről. Pan Kung-seng, a kínai jegybank elnöke bejelentette, hogy csökkenteni fogják az alapkamatot és mérséklik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját. A jelzáloghitelek kamatát is leviszik, az ezek felvételéhez szükséges előleg arányát 25-ről 15 százalékra mérséklik a lakásvásárlásra másodszor kölcsönt felvevők esetén.

Kilóra megvehetnék Magyarországot a támogatásokból

A HSBC bank várakozása szerint Peking ezermilliárd jüanos - több mint 52 billió forintos, vagyis a komplett magyar GDP 70 százalékát elérő - fiskális költekezést fog bejelenteni. Ebből a fogyasztási cikkek termelését és ingatlanfejlesztéseket fognak támogatni.

További 1000 milliárd jüanból tőkésíthetik fel a bankokat vagy segíthetnek az eladósodott helyhatóságoknak a kötvénykibocsátásban. Ez a tétel nem élénkíti közvetlenül a gazdaságot, de segíthet a pénzügyi kockázatok elkerülésében. A Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt jelentette szeptember végén, hogy Kína kétezer milliárd jüan értékben speciális szuverén kötvények kibocsátására készül, hogy forrást teremtsen a gazdaságösztönzéshez.

A pénzt részben olyan kedvezmények finanszírozására használnák, amivel nagyobb kiadásokra, leginkább háztartási gépek vásárlására ösztönöznék az embereket.  A forrás egy részéből fizethetnek a családoknak a második és további gyermekek után 800 jüan (42 ezer forint) családi pótlékot. A közgazdászok egy része szerint ez az összeg lehet ennél érezhetően nagyobb is.

Még merészebben hangzik, amiről a pénzügyminisztérium kutatóintézetének korábbi igazgatója beszélt egy állami lapnak. E szerint tízezer milliárd jüanos infrastruktúra-fejlesztési célú kötvénykibocsátást is végrehajthat a pekingi kormány. Szakértők szerint bármilyen ösztönzőcsomag is készült, tartalmaznia kell valamilyen intézkedést a lakáspiacon kialakult túltermelés kezelésére.