A kínai vezetés jelentős gazdaságösztönző csomagot jelentette be szeptember végén, hogy életet leheljen a gyengélkedő gazdaságba. Hszi Csin-ping, az ország teljhatalmú államfője arról beszélt, hogy Kína készen áll rá, hogy megfeleljen a kemény kihívásoknak. Sokak szerint ezzel a gazdasági bajokra célzott.
A lényeg az, hogy a gazdaság lassulása immáron az utca emberét is érinti Kínában. Erről kevés információt kaphatunk az erősen cenzúrázott nyilvánosság miatt. Két nemrégiben készült felmérés és a korábbi vizsgálatok összehasonlítása, azonban mégis bepillantást kínál a kínaiak életébe. Az egyik a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatos romló véleményüket tükrözi, a másik a közösségi médiában és helyenként az utcán is megjelenő tiltakozásokról szól - áll a BBC kínai gazdaság problémáit feltérképező cikkében.
Fotó: Depositphotos
Az ingatlanpiaci válság, a magas önkormányzati adósságok és a növekvő munkanélküliség erodálják az emberek anyagi helyzetét, tartalékait és költekezését. A világ második legnagyobb gazdaságának növekedése idén várhatóan nem éri el a tervezett ötszázalékos tempót. Ez idegesíti a Kínát vezető kommunista pártot, amely arra tette fel hatalmát, hogy az emberek lojalitását a folyamatosan növekvő életszínvonallal vásárolja meg.
Odalett a pozitív hangulat és az optimista jövőkép
A Harvard és a Stanford Egyetem professzorainak együttműködésével készült tanulmányból kiderült, hogy elszállt a kínaiak bizakodó hangulata. Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben az emberek 60 százaléka úgy érezte, hogy javult az élete az azt megelőző öt évben és majdnem ugyanilyen arányban voltak bizakodóak a jövőjükkel kapcsolatban is. Ezek az arányok 2009-ben 72 százalék és 75 százalék körül alakultak és 2014-ben még mindig 69 és 73 százalékon álltak.
Ezután azonban óriási zuhanás következett: 2023-ban már csak a válaszadók 39 százaléka látta úgy, hogy az előző öt évhez képest javult a helyzete és 47 százalékuk várta bizakodva a jövőt. A pesszimisták aránya a 2004-es 2,3 százalékról 2023-ra 16 százalékra ugrott.
A felmérést 29 kínai tartományban végezték a 20 és 60 év közötti életkorúak körében. Az eredményekből kihagyták azokat, akik nem akarták vagy merték megosztani a véleményüket a kérdezőkkel. A többieket azzal vették rá a név nélküli nyilatkozatra, hogy a kutatás tudományos célokat szolgál.
Már nem éri meg keményen dolgozni?
Főként a rosszabbul fizető munkát végző kínaik véleménye megváltozott a kemény munkáról is. Míg 2004-ben, 2009-ben és 2014-ben az akkor készült felmérésekben tízből hat kínai vélte úgy, hogy erőfeszítései kifizetődőek, ez az arány 2023-ra 28 százalékra csökkent. Azok aránya, akik ezzel éppen ellenkező véleményen vannak 15 százalékról 30 százalékra ment fel.
A kínai társadalom 20. századi szenvedései után korábban sokan gondolták úgy, hogy érdemes tanulni, mert az segít az előrejutásban. Sokan elfogadták az amerikai álmot, ami az érdemekkel, szorgalommal szerzett meggazdagodásról szól. Manapság azonban az emberek azt gondolják, hogy akik gazdagok, azok családi kapcsolataiknak köszönhetik jó szerencséjüket.
Az elégedetlenség mutatkozik meg abban is, hogy a China Dissent Monitor (CDM) vizsgálat szerint 2024 második negyedévében 18 százalékkal nőtt a tiltakozások száma az egy évvel korábbi azonos időszak adatához képest. Ez az online és a fizikai demonstrációkat is magában foglalja. Fontos megjegyezni, hogy az emberek szoros ellenőrzése miatt ezek a mozgások csak a társadalom nagyon kis szeletét érintik.
Átalakítják a kormányt. 
