|
| "Szeretem a munkát" (Fotó: 123rf.com) |
A német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit tavaly a migrációval kapcsolatos feladatokat is átvett. Adatai szerint főleg az új EU-tagállamokból (volt szocialista országokból), a GIPS-államokból (Görögország, Itália, Portugália, Spanyolország) és a menekülteket adó országokból érkeznek munkavállalók Németországba, a februárig eltelt egy év alatt számuk összesen 263 ezerrel, 14 százalékkal emelkedett.
Ugyanebben az időszakban 74 ezer fővel, 24 százalékkal nőtt ezen külföldi állampolgárok körében a munkanélküliség, hasonló arányban nőtt a szociális ellátásra jogosultak száma is. Miközben Németország egészében az állástalanok aránya egyébként 99 ezerrel, 3,5 százalékkal csökkent. Összességében 619 ezerrel nőtt egyébként a foglalkoztatottak száma, ezek a számok vélhetően csak úgy voltak lehetségesek, hogy a német lakosság körében csökkent a munkaképes korúak száma, sokan nyugdíjba mentek.
Megugrott a románok, bolgárok száma
Magyarországról 89 959 munkavállaló érkezett, ez egy év alatt 14 143, két év alatt 27 518 fős növekedés. A 2011. januári adatokkal kezdődik az idősor – emlékezzünk, 2011. május 1-től vált szabaddá a munkavállalás a magyar polgároknak is Németországban –, ekkortól számítva pedig 71 620 honfitársunk helyezkedett el odakint.
Ezzel Lengyelország, Románia és Bulgária után már csak a negyedikek vagyunk, a két utóbbi ország előtt nemrég (2014. január 1-től) nyitották meg a kapukat, akkoriban hirtelen nagyon megnőtt, egy-másfél év alatt megduplázódott az onnét jövők száma.
172 ezer magyar van kint?
A Németországban élő magyarok számának becsléséhez fontos adalék lehet, hogy a német jelentés szerint a magyar állampolgárságú lakosság 52,4 százaléka dolgozik kint társadalombiztosítás-köteles állásban. Mivel tudjuk, hogy 89 959 munkavállalóról van szó, ebből adódik, hogy családtagokkal, munkanélküliekkel együtt 171 677 fő lehet kint összesen. Legalábbis hivatalosan, nem számítva feketemunkásokat, először munkát keresőket, például.
A GIPS-országok polgárai nem csipkedték magukat túlságosan, onnét 554 ezer munkavállaló érkezett februárig, ez a volt szocialista országokból jövőknek alig több, mint fele. Igaz, ők korábban is dolgoztak kint, így 2011. elejétől már csak mintegy 150 ezren érkeztek, míg a kelet-európai országokból hétszázezren.
Menedékkérőből automatikusan munkanélküli
A menekülteknek eddig nem sok munka jutott. Szírekből 23, afgánokból 22 ezer jutott munkához összesen, egy részük ráadásul már 2011-ben is ott dolgozott. Összesen 513 ezer dolgozót tartanak nyilván a menekültek származási országaiból, csakhogy ezek között vannak a volt jugoszláv utódállamok (amelyek nem EU-tagok), Oroszország, Albánia, Ukrajna is, főleg ezek adják az említett félmilliót.
A 2011. januárihoz képest ebben a csoportban 140 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ám ebből 92 ezren Európából jöttek, alig 40 ezren az ázsiai kontinensről, és kevesebb mint nyolcezren Afrikából. Sok menekült, amint megkapja a tartózkodási engedélyt, azonnal a munkanélküliek táborát gyarapítja. Ez azonban a jövőben változhat, hiszen Németország sok milliárd eurót készül költeni a menekültek integrációjára, nyelvoktatásra, szakmai felzárkóztató képzésre.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
