Októberben az Európai Bizottság elnöke nevezte európai ünnepnek Erdély és Románia egyesülését, most a Néppárt csúcsjelöltje gratulált a száz évvel ezelőtti eseményhez.
Manfred Weber a Néppárt novemberi kongresszusán. EPA/KIMMO BRANDT
„Gratulálok Romániának a százéves függetlenséghez! Minden romániainak gyönyörű ünneplést kívánok ezen a hétvégén. Európának erős és ambiciózus Romániára van szüksége a minden ember szabadságához és jólétéhez vezető utunkon.”
Ezzel a Twitter-üzenettel köszöntötte Romániát Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője december elsején. Ez a nap Románia nemzeti ünnepe, 1918. december elsején kiáltották ki ugyanis Erdély és a Román Királyság egyesülését.
Rossz dátum
Weber Twitter-üzenetében egyébként tévedett: Románia ugyanis nem 1918, hanem 1877 óta önálló állam, ekkor kiáltotta ki ugyanis függetlenségét az Oszmán Birodalommal szemben.
A bajor politikust november elején a Néppárt csúcsjelöltjévé választották. Akkor Orbán Viktor kormányfő is a támogatásáról biztosította a másik jelölttel, a finn Alexander Stubbal szemben.
Juncker: európai ünnep
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bő egy hónapja Webernél jóval erősebben fogalmazott - ráadásul akkor még messze volt az évforduló -, és európai ünnepnek nevezte Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát:
"Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot"
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.