Októberben az Európai Bizottság elnöke nevezte európai ünnepnek Erdély és Románia egyesülését, most a Néppárt csúcsjelöltje gratulált a száz évvel ezelőtti eseményhez.
Manfred Weber a Néppárt novemberi kongresszusán. EPA/KIMMO BRANDT
„Gratulálok Romániának a százéves függetlenséghez! Minden romániainak gyönyörű ünneplést kívánok ezen a hétvégén. Európának erős és ambiciózus Romániára van szüksége a minden ember szabadságához és jólétéhez vezető utunkon.”
Ezzel a Twitter-üzenettel köszöntötte Romániát Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője december elsején. Ez a nap Románia nemzeti ünnepe, 1918. december elsején kiáltották ki ugyanis Erdély és a Román Királyság egyesülését.
Rossz dátum
Weber Twitter-üzenetében egyébként tévedett: Románia ugyanis nem 1918, hanem 1877 óta önálló állam, ekkor kiáltotta ki ugyanis függetlenségét az Oszmán Birodalommal szemben.
A bajor politikust november elején a Néppárt csúcsjelöltjévé választották. Akkor Orbán Viktor kormányfő is a támogatásáról biztosította a másik jelölttel, a finn Alexander Stubbal szemben.
Juncker: európai ünnep
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bő egy hónapja Webernél jóval erősebben fogalmazott - ráadásul akkor még messze volt az évforduló -, és európai ünnepnek nevezte Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát:
"Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot"
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ez az egyik fontos megállapítása a Magyar Mérnöki Kamara elektromobilitásról készített tanulmányának, amit az MTI-vel közölt a szervezet. A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól.
A következő héten minden nap publikál statisztikát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Megjelennek a legfrissebb inflációs, ipari, kiskereskedelmi adatok, és az államháztartás április végi helyzetéről szóló gyorsjelentést is kiadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A digitalizáció egyre inkább beleszól az egészségügybe is, de vajon alapjaiban fogja-e megváltoztatni rohamtempóban a mindennapokat, vagy a nagy átalakulás azért még arrébb van? Erről beszélgetett a Klasszis Média Longevity és egészséggazdaság konferenciáján Dr. Skorán Ottó, a VOSZ Egészségügyi tagozat, Egészségügyi innováció és informatikai szekció elnöke, valamint Dr. Zrubka Zsombor, egyetemi docens, az Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója. A moderátor Szlankó Anna, a KPMG szenior menedzsere volt.
A várakozásokat is felülmúlta a drágulás üteme az euróövezetben: az áprilisi infláció 3 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra gyorsult. A háttérben elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése áll, amit a közel-keleti feszültségek fűtenek.
Bár a vártnál erősebben kezdte az évet a magyar gazdaság, a 2026-os előrejelzéseket ez nem módosítja felfelé. A Tisza-kormánytól várható élénkítés hatásait ugyanis az iráni háború keresztülhúzhatja.
