Októberben az Európai Bizottság elnöke nevezte európai ünnepnek Erdély és Románia egyesülését, most a Néppárt csúcsjelöltje gratulált a száz évvel ezelőtti eseményhez.
Manfred Weber a Néppárt novemberi kongresszusán. EPA/KIMMO BRANDT
„Gratulálok Romániának a százéves függetlenséghez! Minden romániainak gyönyörű ünneplést kívánok ezen a hétvégén. Európának erős és ambiciózus Romániára van szüksége a minden ember szabadságához és jólétéhez vezető utunkon.”
Ezzel a Twitter-üzenettel köszöntötte Romániát Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője december elsején. Ez a nap Románia nemzeti ünnepe, 1918. december elsején kiáltották ki ugyanis Erdély és a Román Királyság egyesülését.
Rossz dátum
Weber Twitter-üzenetében egyébként tévedett: Románia ugyanis nem 1918, hanem 1877 óta önálló állam, ekkor kiáltotta ki ugyanis függetlenségét az Oszmán Birodalommal szemben.
A bajor politikust november elején a Néppárt csúcsjelöltjévé választották. Akkor Orbán Viktor kormányfő is a támogatásáról biztosította a másik jelölttel, a finn Alexander Stubbal szemben.
Juncker: európai ünnep
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bő egy hónapja Webernél jóval erősebben fogalmazott - ráadásul akkor még messze volt az évforduló -, és európai ünnepnek nevezte Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát:
"Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot"
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A magyar vasút előtt az elmúlt évtizedek legnagyobb járműmegújítási programja állhat. Az elöregedett járműállomány cseréje és a jelentős uniós források egyszerre teremtenek lehetőséget a közösségi közlekedés színvonalának javítására és a hazai ipar fejlesztésére. A következő évek egyik meghatározó gazdaságpolitikai kérdése ugyanakkor nem csupán az lesz, hogy hány új vasúti jármű érkezik Magyarországra – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.