Októberben az Európai Bizottság elnöke nevezte európai ünnepnek Erdély és Románia egyesülését, most a Néppárt csúcsjelöltje gratulált a száz évvel ezelőtti eseményhez.
Manfred Weber a Néppárt novemberi kongresszusán. EPA/KIMMO BRANDT
„Gratulálok Romániának a százéves függetlenséghez! Minden romániainak gyönyörű ünneplést kívánok ezen a hétvégén. Európának erős és ambiciózus Romániára van szüksége a minden ember szabadságához és jólétéhez vezető utunkon.”
Ezzel a Twitter-üzenettel köszöntötte Romániát Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője december elsején. Ez a nap Románia nemzeti ünnepe, 1918. december elsején kiáltották ki ugyanis Erdély és a Román Királyság egyesülését.
Rossz dátum
Weber Twitter-üzenetében egyébként tévedett: Románia ugyanis nem 1918, hanem 1877 óta önálló állam, ekkor kiáltotta ki ugyanis függetlenségét az Oszmán Birodalommal szemben.
A bajor politikust november elején a Néppárt csúcsjelöltjévé választották. Akkor Orbán Viktor kormányfő is a támogatásáról biztosította a másik jelölttel, a finn Alexander Stubbal szemben.
Juncker: európai ünnep
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bő egy hónapja Webernél jóval erősebben fogalmazott - ráadásul akkor még messze volt az évforduló -, és európai ünnepnek nevezte Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát:
"Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot"
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Cél az orosz erők elszigetelése. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
