Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Októberben az Európai Bizottság elnöke nevezte európai ünnepnek Erdély és Románia egyesülését, most a Néppárt csúcsjelöltje gratulált a száz évvel ezelőtti eseményhez.
Manfred Weber a Néppárt novemberi kongresszusán. EPA/KIMMO BRANDT
„Gratulálok Romániának a százéves függetlenséghez! Minden romániainak gyönyörű ünneplést kívánok ezen a hétvégén. Európának erős és ambiciózus Romániára van szüksége a minden ember szabadságához és jólétéhez vezető utunkon.”
Ezzel a Twitter-üzenettel köszöntötte Romániát Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője december elsején. Ez a nap Románia nemzeti ünnepe, 1918. december elsején kiáltották ki ugyanis Erdély és a Román Királyság egyesülését.
Rossz dátum
Weber Twitter-üzenetében egyébként tévedett: Románia ugyanis nem 1918, hanem 1877 óta önálló állam, ekkor kiáltotta ki ugyanis függetlenségét az Oszmán Birodalommal szemben.
A bajor politikust november elején a Néppárt csúcsjelöltjévé választották. Akkor Orbán Viktor kormányfő is a támogatásáról biztosította a másik jelölttel, a finn Alexander Stubbal szemben.
Juncker: európai ünnep
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bő egy hónapja Webernél jóval erősebben fogalmazott - ráadásul akkor még messze volt az évforduló -, és európai ünnepnek nevezte Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát:
"Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot"
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az EU 27 tagállama közül Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre – két egymást követő évben is. 2023-ban és 2024-ben is Magyarország állt az uniós rangsor végén az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintjén: az előző kormányzat a GDP 4,7 százalékát fordította erre a célra, miközben az EU-s átlag 7,4 százalék, Csehországban pedig közel 9 százalék volt. A szociális védelmi kiadások GDP-aránya emellett 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza.
Vagyis mernek-e a még június végén előrejelzett 25 bázispontnál nagyobbat vágni a Monetáris Tanács keddi ülésén a most még 5,75 százalékpontos jegybanki alapkamaton? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában. Melynek második részében az e héten esedékes pótköltségvetés, valamint az októberre várható 2027-es büdzsétervezet is terítékre került.
