A Spiegel Online értesülése szerint nem volt egyetértés az Európai Központi Bank múlt heti kamatdöntő ülésén, az "északi" jegybankárok összefogása akadályozta meg a kamatláb 25 bázispontos csökkentését. Az euróövezeti adósságszolgálati válság kitörése óta számos alkalommal volt már példa arra, hogy az észak-déli törésvonal mentén nézeteltérés alakult ki a döntéshozók között az EKB kamatdöntő ülésein.
|
Kamatváltozások Az EKB utoljára májusban döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről. Arról, hogy a legutóbbi, július 4-i ülésén az EKB hogyan határozott, itt olvashat. |
A tét: 25 bázispont
A Spiegel Online értesülése szerint Peter Praet igazgatótanácsi tag, az EKB vezető közgazdásza 25 bázispontos kamatvágásra terjesztett elő javaslatot a döntéshozó testület múlt heti ülésére, amit valószínűleg Mario Draghi, az EKB elnöke is támogatott. A javaslattal azonban a kormányzótanács hét tagja - főként északi országokból - mereven szembehelyezkedett, akárcsak a Bundesbank elnöke Jens Weidmann, a holland Klaas Knot, illetve az igazgatótanács német tagja, Jörg Asmussen is. A kamatcsökkentés ellenzői végül érvényesítették akaratukat és a testület egyhangúlag a kamattartás mellett döntött. A konszenzus fejében született meg az a megfogalmazás, amit Mario Draghi elnök az ülést követő tájékoztatón alkalmazott: "Az EKB huzamosabb ideig alacsonyan fogja tartani a kamatlábat."
Ezzel a kijelentéssel Mario Draghi egyértelműen szembehelyezkedett az amerikai Fed monetáris enyhítés befejezésére, a piaci likviditás szűkítésére irányuló szándékával, ami heves árfolyam-ingadozást idézett elő az elmúlt hetekben a nemzetközi értéktőzsdéken. Amikor ugyanis a jegybankok csökkentik a pénzpiacokra juttatott pénzmennyiséget, a befektetők is kevesebb pénzt helyeznek el államkötvényekben és vállalati papírokban. A "kamatfordulat" az euróövezeti perifériális országok állampapírjainál is fájdalmas hozamemelkedést idézett elő.
Jó döntés volt? Az elemzők is megosztottak
"Draghi kijelentése eloszlatta a bizonytalanságot akörül, hogy követi-e az EKB is a Fed példáját" - mutatott rá Clemens Fuest, a Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung gazdasági kutatóintézet vezetője. "A jelenlegi helyzetben ez volt a helyes lépés."
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke viszont meglehetősen kockázatosnak tartja az EKB által követett politikát. Az EKB nem képes egyedül megoldani a válságot - mondta a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ben rendezett gazdasági konferencián. "A monetáris politika eddig jórészt semlegesíteni tudta a pénzügyi válság következményeit, a krízis kiváltó okait azonban az euróövezeti tagországoknak maguknak kell elhárítaniuk" - figyelmeztetett. Jens Weidmann.
Sokan attól tartanak, hogy Donald Trump elnök átfogó vámintézkedései, amelyek kereskedelmi háborút robbantottak ki, tovább növelik az árakat és gyengítik a gazdaságot. 
