A Magyar Államkincstár frissítette a devizahitelek alakulását bemutató adatsorát, ebből derül ki, hogy 2019. december 31.-én 44,93 milliárd forint volt a Paks II. építésére felvett hitel állománya.
Egy negyedévvel korábban 8,34 milliárd forint szerepelt ezen a soron, vagyis az utolsó negyedévben 36,59 milliárddal nőtt a lehívott állomány.
Az atomerőmű bővítésére összesen 10 milliárd eurós hitelkeretet bocsátott rendelkezésre az orosz fél, további 2 milliárdot a magyar állam tesz hozzá a beruházás költségeihez. Érdemi lehívásra eddig nem került sor, tekintettel arra, hogy - amint azt lapunk több alkalommal is megírta - a projekt jelentős késésben van.
Ennek okát kezdetben a brüsszeli engedélyek két éves késlekedésével magyarázta a kormány, de mostanában már az orosz kivitelezővel kapcsolatos aggályok is előkerültek. A Roszatom ugyanis nehezen tudta az uniós követelményeknek megfelelően összeállítani a két új blokk építéséhez szükséges terveket. Ennek részben kapacitáshiány az oka - a világban máshol is részt vesz hasonló beruházásokban az orosz cég.
Most ott tartunk, hogy bár kezdetben 2024 körüli átadás szerepelt a tervekben, ma már 2029 a céldátum, amikor üzemelni kezdhetnek a blokkok. Vagyis mininmum öt éves csúszásban van a projekt. Emiatt nem is volt szükséges komolyabb összeget lehívni az orosz hitelből. Amit pedig lehívott a kormány, azt a lehető leghamarabb igyekezett előtörleszteni. Első alkalommal 2018 elején került sor hitelrész lehívására, de a 24 milliárd forint körüli összeget az év második felében visszafizette a magyar fél. Majd tavaly év elején nyúltunk ismét a kerethez, ekkor 7-8 milliárd forint körüli összeggel finanszírozták az előkészítés költségeit (de a magyar költségvetés is biztosított forrásokat).
Vagyis az előző negyedévi több mint 36 milliárdos felhasználás méretesnek mondható az eddigi lehívásokhoz képest. Eközben a terepen semmi érdemi nem történik, mint elsőként beszámoltunk róla, egyedül egy felvonulási épület kapott engedély, a munkások és irodisták befogadására alkalmas létesítmény konyhával. Most azzal próbálkozik a megrendelő, hogy a földmunkákat azt megelőzően elkezdhessék a területen, hogy megszületnének az atomenergia hivatal (OAH) létesítési engedélyei. Azok ugyanis jó eséllyel 2021-ben állnak majd rendelkezésre.
A magyar kormánynak egyébként jó oka van rá, hogy mihamarabb törlessze az orosz hitelt, az ugyanis kedvezőtlenebb kamatozású, mint ami a jelenlegi piaci környezetben elérhető. Mindazonáltal arra hivatkozva áll ki a hitelkonstrukció mellett a kormány, hogy ilyen futamidő - 30 év - mellett ennél kedvezőbb feltételekkel nem lehetett volna forrást bevonni. Ráadásul az előtörlesztés ingyenes.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
