A bécsi székhelyű szervezet által készített jelentésben leszögezik, hogy egy esetleges összeomlás esetén akár évtizedekbe is beletelhet, mire sikerülne helyreállítani az ázsiai ország bankrendszerét, különös tekintettel a nemzetközi befektetők megrendült bizalmára.
A jelentés összeállítói emellett kiemelik, hogy a kereskedelmi bankrendszer legalább részleges védelme a humanitárius programok folytatásának is az egyik előfeltétele.
A tálibok augusztus 15-i hatalomátvételét követően az ország pénzszűkébe került: Washington az afgán központi bank 9,5 milliárd dollárját zárolta, az afgán költségvetés háromnegyedét finanszírozó nemzetközi segélyek pedig leálltak. Ebből fakadóan a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztán gazdasága összeomlott, a helyi pénz, az afgani leértékelődött, az államnak pedig nem állt rendelkezésére elég pénz.
A likviditási válság nyomán korlátozták a számlatulajdonosok pénzfelvételét is.
A bankrendszer összeomlása emellett a kis-és középvállalkozások ellehetetlenülését is jelentené.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései szerint az afgán gazdaság akár 30 százalékkal is gyengülhet 2021-ben és 2022-ben.
(MTI)
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
