Manapság aligha kerül zavarba az ember, ha egy neves közéleti személyiséggel ül le beszélgetni. Tegyük hozzá: sajnos. A rossz dolgok ugyanis összesűrűsödtek: alig kecmeregtünk ki a Covidból (kikecmeregtünk?), máris jött a háború, ráadásul nem is egy, hanem kettő, előbb az orosz-ukrán, aztán emellé most az izraeli-palesztin. A geopolitikai konfliktusokat értelemszerűen és logikusan a gazdaságok is megérezték, kilőtt az infláció, megakadt a GDP növekedése – sajnos nálunk ez még nem teljesen múlt idő. S mindenki aggódva fürkészi, mit hozhat a jövő, a 2024-es év jobb lesz-e, mint az idei?
Ilyen időkben enyhítően hathatnak a pozitívumok. Például a sporteredmények, jelesül a magyar foci több évtizedes Csipkerózsika-álmából való felébredése. Ami az Európa-bajnokságokon most már menetrendszerűnek részvételünk (hiszen kétségtelenül annak tekinthető, hogy egymás után már harmadszor juthatunk ki e világversenyre) okán azzal kecsegtet, hogy a földkerekség legnépszerűbb labdajátékának hazai verziója is felzárkózik a hagyományosan sikeres többi magyar sportág mellé. S talán közelebb vihet minket ahhoz, hogy egyszer majd olimpiát rendezzünk? Valós esélyünk lehet erre, mennyit lendített ezen az ügyön számos világverseny megrendezése, különösen a legutóbbi, a sportok királynőjének tartott atlétikai vb-é?
Nemcsak a fenti témákat, kérdéseket tervezzük körbejárni Szalay-Berzeviczy Attilával, akinél színesebb, sokrétűbb személyisége aligha van a hazai közéletnek. A politikusi, tudósi, hadvezéri, MTA-elnöki, művészi felmenőkkel – többek között Trefort Ágoston oktatási miniszterrel, Szinyei-Merse Pál festőművésszel, Berzeviczy Alberttel, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító elnökével vagy az első világháború után Horthy Miklós megbízásából a magyar haderőt újjászervező Berzeviczy Bélaval, a Magyar Királyi Honvédség első vezérkari főnőkével – büszkélkedhető egykori öttusázó jó húsz éve a Budapesti Értéktőzsde elnökeként robbant be a köztudatba, valamint azzal, hogy 2005-ben az élére állt az olimpiarendezési mozgalomnak és tőzsdei vállalatok sokaságával, valamint az hazai üzleti élet kíválóságaival létrehozta a BOM Alapítványt, amely azóta is felsőoktatási ösztöndíj és mentor programján keresztül támogatja anyagilag az olimpiákra és paralimpiákra készülő fiatal tehetségeinket.
Szalay-Berzeviczy Attila nevéhez köthető még a nyesz is, azaz a nyugdíjelőtakarékossági számla bevezetése. Mindeközben gyakorló közgazdászként eddig több mint harmincnégy évet dolgozott le a magyar, az olasz és az osztrák bankrendszerben.
De mindezek mellett is mindig talált időt az alkotásra, pontosabban a fotózásra, mely az ő esetében már sokkal több, mint hobbi. Fotóművészként hivatásszerűen már több alkalommal tudósította a médiát a világ legkülönbözőbb pontjairól, az Antarktisztól a Himaláján át a történelmi jelentőségű helyszínekig, miközben történészi vénáját megvillantva éppen most jelenik meg angolul és magyarul az első világháborúról szóló monumentális projektjének, ’A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig’ című, összesen ezer oldalas könyvének a második része. A tavaly a boltokba került első kötet, amely már közben el is fogyott, éppen pár hete lett hivatalosan is a magyar könyves piac legszebb könyve 2023-ban, miután a legrangosabb hazai szakmai zsűri a Best Print Hungary-n versenyző sok százkönyv közül választotta ki és jutalmazta azt grafikai nagydíjjal az 57 országban készült 1700 saját fényképpel illusztrált művét.
A mintegy egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket a vendégünknek, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
A november 15-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Korábbi Klasszis Klubunk beszámolói:
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
