Háromszorosára emelkedhet a késedelmi pótlék január 1-től, ami sokakat érinthet kellemetlenül – hívta fel a figyelmet a Mazars. A pótlékot késedelmes adófizetés után számolja fel az adóhatóság, a mértéke pedig a hatályos törvények szerint a jegybanki alapkamat kétszerese, azaz jelenleg 1,8 százalék. A parlament előtt lévő tervezet alapján azonban a pótlék január 1-től a mindenkori alapkamat 5 százalékponttal növelt értéke, azaz 5,9 százalék lenne (feltéve, hogy a jegybank addig nem emel alapkamatot).
„Ugyan egyelőre még csak egy tervezetről beszélünk, a módosítás sokakat érinthet kellemetlenül. A magyar vállalkozások ugyanis hajlamosak a késedelmes fizetésre. Különböző felmérések szerint a cégek nagyjából fele szokott késni számlái kifizetésével, míg adóügyekben a gazdálkodók 17 százaléka fizet a megadott határidőkön túl. A késedelmes fizetések egyik meghatározó oka a forráshiány, így pedig az amúgy is anyagi nehézségekkel küzdő cégek január 1-től közel 3-szor nagyobb büntetésre számíthatnak majd” – emelte ki H. Nagy Dániel adóigazgató. A késedelmi pótlék emelése már tavaly szerepelt a tervek között, akkor azonban az utolsó pillanatban visszakozott a kormányzat.
A tervezetben a késedelmi pótlék emelésén túl sok egyéb változtatás is található, amelyek jelentős része az egyszerűsítés jegyében született. Vannak azonban olyan tervek, amelyek sokaknak nem nyerték el a tetszését. Ilyen például az is, hogy a SZÉP-kártya kivételével gyakorlatilag megszüntetik a cafeteria rendszerben adott juttatások kedvezményes adózását.
Visszavonulót fújt a kormány
„Annak sem örülhet minden érintett, hogy növelik a népegészségügyi termékadót – vagyis ismertebb nevén a csipszadót. Sokan attól tartanak, hogy ez rontja majd a gyártók versenyképességét. A törvényt eközben kiterjesztették a pálinkára és a gyógynövényes italokra is. Ennek egyik fő oka az Európai Bizottság döntése lehetett, amely kifogásolta, hogy az adót nem egységesen vetették ki az összes alkoholra. Ezzel a módosítással a kormány visszavonulót fúj” – mondta H. Nagy Dániel.
Mindezek mellett teljesen átalakítanák a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adót is, amelybe beleolvadna az egészségügyi hozzájárulás (Eho). A költségvetési tervezet értelmében ráadásul egységesen 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenne az adó mértéke. Átalakítanák a „munkahelyvédelmi akciótervet” is: a 25 évnél fiatalabb és 55 évnél idősebb munkavállalók helyett a szakképzettséget nem igénylő munkát végzőket, a mezőgazdasági szférában dolgozókat, a munkaerőpiacra lépőket, és a többgyermekes anyákat támogatnák.
A nyári adócsomag ezeken túlmenően is tartalmaz változásokat. Ilyen például, hogy év végétől fokozatosan kivezetik az egyszerűsített vállalkozói adót (Evát), illetve hogy az ESL és az UHT tej is 5 százalékos áfakulcs alá kerül majd. Egyelőre azonban minden esetben csak tervezetről van szó: a javaslatok elfogadásukig még változhatnak, ezért a jövő évi adózásról biztosat csak a törvények elfogadása után lehet mondani.
