Az immár két éve tartó megszorítások után a parlament előtt álló újabb görög takarékossági csomag az idén több mint 3 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő. Egyebek között 22 százalékkal fogja vissza a minimálbért a 25 év felettiek, és 30 százalékkal a 25 év alattiak számára, és 2015-ig 150 ezer fővel csökkenti a közalkalmazottak létszámát.
A nemzetközi hitelezők egyúttal azt követelték a görög kormánytól, hogy 300 millió euróval mérsékelje a folyósítandó nyugdíjak összértékét. Mindezek mellett csökken az egészségügyre és a védelmi célokra fordított kiadások összege, és több állami vállalatot is privatizálni fognak.
A nemzetközi pénzügyi válság első euróövezeti áldozatául eső Görögországot közel két évvel ezelőtt a fizetésképtelenségtől mentette meg a 110 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag. Később ez kevésnek bizonyult, ezért tavaly ősszel az uniós vezetők újabb támogatási program indításáról döntöttek, valamint elérték, hogy a magánhitelezők részben elengedjék Athén adósságát.
Athén jelenleg a 130 milliárd eurós mentőcsomagra vár, mely nélkül Görögország már márciusban csődbe mehet. A szavazás után azonban a kormánynak további 325 millió euróval kell csökkenteni a kiadásait. Az Unió szerint ugyanis ennyi kell még ahhoz, hogy az államháztartási hiánycél tartható legyen. A várakozások szerint a parlament kényelmes többséggel el fogja fogadni a megszorításokat, annak ellenére, hogy a koalíciós kormány több tagját is elveszítette már a miniszterelnök.
Ugyanakkor a szakszervezetek erős nyomást gyakorolnak a kormányra a 48 órás általános sztrájkkal, amely megbénította a görög tömegközlekedést. A közvélemény körében pedig nagy felháborodást váltott ki a nyugdíjak és a minimálbérek csökkentése.
Ha a görög parlament holnap jóváhagyja a megszorító intézkedések kiterjesztését, akkor nagy valószínűséggel el fogják fogadni az euróövezet pénzügyminiszterei a Görögország számára szánt újabb pénzügyi mentőcsomagot.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bizakodó a jövőt illetően. 
