Készüljünk fel: 1200 milliárd forinttal csökkenhet az uniós támogatások összege tavalyhoz képest

Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a fejletlenebb gazdasági régiók konvergenciáját. Az uniós támogatások az elmúlt években Magyarországon is jelentős szerepet töltöttek be a finanszírozásban. A 2007-2013-as ciklus keretében mintegy 28,7 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba. Az új ciklusban körülbelül hasonló nagyságrendű támogatás folyhat be hazánkba, azonban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet. Az elmúlt ciklusban a teljes keret alacsony hányadát fordítottuk gazdaságfejlesztésre, ami az új ciklusban viszont elérné a 60 százalékot a tervek szerint. 2013-2015-ben kiugróan magas volt a Magyarországra befolyó támogatások összege, de az új ciklus beindulása és a régi lezárása miatt 2016-ban átmenetileg jelentősen visszaeshet ezek értéke. Előrejelzésünk szerint idén mintegy 1200 milliárd forinttal kevesebb támogatás érkezhet hazánkba, mint 2015-ben. Ezáltal a GDP több mint 3 százalékának megfelelő összeg eshet ki a külső finanszírozásból, amelyet folyó kiadásokra és beruházásokra lehetett fordítani, de egyben javították hazánk külső finanszírozási képességét és növelték a jegybanki tartalékot is.

Babos Dániel és P. Kiss Gábor, az MNB szakértőinek cikke.

1. 2007-2013-as ciklus eredményei

A 2007-2013-as ciklusban a teljes keretösszeg alacsony hányadát sikerült gazdaságfejlesztésre fordítani. A 2007-13-as ciklusban a kohéziós alapokból érkező támogatások teljes keretösszege 24,9 milliárd euró volt, ez egészült ki az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól (EMVA) érkező 3,8 milliárd euróval. Ebben a keretösszegben közvetlenül a gazdaság fejlesztését célzó Gazdaságfejlesztési és Operatív Program súlya viszonylag alacsony volt, a legfrissebb adatok alapján a kifizetések mindössze 12 százaléka történt meg ennek az operatív programnak a keretében. Ezen kívül még a többi operatív program egyes kifizetései kapcsolódtak a gazdaságfejlesztéshez, ám ezek mértéke a teljes keretösszeghez viszonyítva kisebb volt.

2015-ben is jelentős volumenű EU-támogatást használt fel Magyarország, amivel a teljes 2007-2013-as ciklus keretösszegét sikerülhetett lehívni. Ténybecslésünk alapján a 2014-es szintnél kis mértékben nagyobb lehetett a források felhasználása 2015-ben. Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is körülbelül a GDP 5-6 százalékának megfelelő EU támogatás érkezhetett hazánkba. A források mértéke az önrésszel kiegészülve elérte a 2700 milliárd forintot 2015-ben, így a teljes kifizetés meghaladta a kormány által a tavalyi költségvetésben megfogalmazott célt. Ezzel a 2007-2013-as költségvetési ciklus támogatásainak felhasználása 100 százalék körüli lehetett, az állami önrésszel együtt a teljes kifizetett összeg elérte a 9100 milliárd forintot.

A tavaly lezáruló ciklus forrásainak lehívása az utolsó évekre koncentrálódott. A ciklus első hat évében a források alig több mint 40 százalékát fizette ki a kormány a kedvezményezettek számára. Az utóbbi három évben azonban jelentősen felgyorsult a támogatások felhasználása, ebben az időszakban a teljes keretösszeg körülbelül 60 százalékát vette igénybe Magyarország. A következő ciklusban a pályázatok előbbi kiírásával elkerülhető lehet, hogy ennyire az utolsó évekre koncentrálódjon a támogatások felhasználása. Az egyenletesebb forráslehívás előnyösebb, ugyanis a források felgyorsított felhasználása makro és mikro szinten is problémákat okozhat.

2. 2014-2020-as ciklusban elérhető források

Az új Partnerségi Megállapodás keretében körülbelül 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. A kohéziós alapokból körülbelül 22 milliárd euró érkezhet az országba, további 3 milliárd euró pedig az EMVA-tól érkezhet. Egy főre vetítve Magyarország valamivel több, mint 2500 eurót, mai árfolyammal számolva körülbelül 785 ezer forintot kap az elkövetkezendő években.

1. ábra: A 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban Magyarország számára lehívható források megoszlása operatív programonként. Forrás: Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra

A 2014-2020 ciklusban a keretösszeg nagyobb részét lehet gazdaságfejlesztésre fordítani, mint az előző ciklusban. Ennek pontos mértéket előre nehezen lehet meghatározni, de megfelelő tervezéssel és végrehajtással a gazdaság fejlesztését szolgálhatja a teljes keretösszeg 60 százaléka, ami körülbelül 15 milliárd eurót jelent. A teljes támogatási összeget 10 operatív program keretében kapja meg Magyarország. Ezek közül kiemelkedik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, melynek keretösszege 7,73 milliárd euró, ami az összes elérhető támogatás mintegy 30 százaléka. Ennek az operatív programnak a főbb prioritásai közé tartozik a kis- és középvállalatok versenyképességének javítása, a kutatások, a technológiai és infokommunikációs fejlesztések támogatása egyaránt, tehát közvetlenül a gazdaság fejlesztését célozza. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program körülbelül fél milliárd eurós keretösszeggel rendelkezik. Várhatóan ennek az operatív programnak is a döntő része a gazdaság fejlődéséhez járul hozzá. A többi operatív program közül a Terület és Településfejlesztési Operatív Program kapcsolódik szorosabban gazdaság fejlesztéséhez, ugyanis ennek az operatív programnak a fő célja bizonyos térségek gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás elősegítése. Ennek keretében több mint 3,3 milliárd eurós támogatást nyújt az Európai Unió.

Az operatív programok kiemelt céljai között megtalálható még az infrastruktúra fejlesztése és a fenntartható növekedés elősegítése. Ezen két cél elérése érdekében jött létre a 3,3 milliárd eurós keretösszegű IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) és a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, 3,2 milliárd euró). Előbbi fő céljai közé tartozik a nemzetközi vasúti, vízi és közúti elérhetőség javítása, míg utóbbi program keretében a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik az uniós források. Ezen operatív programok keretösszegének kisebb része kapcsolódik gazdaságfejlesztéshez.

A 25 milliárd eurós transzferek főbb irányait tematikus célokban határozta meg az Európai Unió. A legfontosabbak ezek között a foglalkoztatás, a közlekedés fejlesztése, a környezetvédelem, az energetika és a KKV-k versenyképességének növelése. A kiemelt tematikus célokra a különböző operatív programokból 3-3,5 milliárd eurót kaphat Magyarország. Ezeken kívül kiemelt jelentőséggel bír még a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatása, a társadalmi felzárkózás elősegítése és az oktatás fejlesztése. Forrásokat biztosítanak még az EU-s alapok az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a közigazgatás fejlesztéséhez.

2. ábra: A 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban Magyarország számára lehívható források megoszlása tematikus célonként. Forrás: Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra

3. A beérkező uniós támogatások átmeneti csökkenése várható 2016-ban

A rekordévet jelentő 2015-ös évhez képest 2016-ban a támogatások mértéke jóval alacsonyabb lehet. A visszaesés oka, hogy a 2007-13-as Európai Uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása tavaly lezárult, míg a 2014-20-as ciklus elején a ciklus átlagánál alacsonyabb forrásbeáramlásra lehet számítani. Az elmúlt években az Európai Unió a GDP 5-6 százalékának^[1] megfelelő támogatást nyújtott Magyarország számára, ezzel egészült még ki a hazai társfinanszírozás. Idén a GDP 2,5 százaléka körüli forrásbeáramlásra lehet számítani. Így kiemelten fontos a csökkenő transzferek célzott felhasználása. Kedvező hír azonban, hogy az új ciklusban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet, mint korábban volt.

3.ábra: Az Európai Uniós források mértéke a különböző ciklusokhoz kapcsolódóan. A 2004-2006-os ciklusból áthúzódó források mértéke MNB becslés. Forrás: EKB

A legnagyobb problémát az állami tőketranszferek csökkenése jelentheti, ugyanis az állami beruházások mintegy fele uniós támogatásból valósult meg az elmúlt években, a fennmaradó részben pedig szerepel az uniós forrásokhoz kapcsolódó önrész. A források kétharmada az elmúlt években az állami szférához került, amelyek nagy részéből beruházások valósultak meg. Az állami beruházásokkal azonban a magánszektor is jól járt, hiszen a megrendelő ugyan az állam volt, de a kivitelező a magánszektor. A támogatások visszaesését, így a magánszektor és az államháztartás is megérezheti. Előbbi mintegy 900 milliárd forinttal, utóbbi pedig 350 milliárd forinttal kevesebb forráshoz juthat idén. Az állami beruházások mértéke ennek következtében a tavalyi csúcshoz képest nagyságrendileg a GDP 2 százalékával eshet vissza, a 2016-ös költségvetési törvény alapján.

4. ábra A kormányzati szektor beruházási kiadásainak összetétele (a GDP százalékában). Forrás: MNB

Az Európai Uniós költségvetési ciklusokban a lehívott források mértékének ingadozása részben egy természetes folyamat, más országokban is megfigyelhető jelenség. A 2007-2013-as ciklusban is kevesebbet hívott le Magyarország az első években, ennek ellenére 2015 végére sikerült elérni a 100 százalék körüli forráslehívást. A visszaesés nagyságát növeli az, hogy az előző ciklus forrásainak nagy részét az utóbbi három évben sikerült lehívni, így az időszak végére koncentrálódott a támogatások felhasználása. Ahhoz, hogy a következő ciklusban elkerülhető legyen ez a jelenség, a 1580/2015. (IX. 4.) Kormányhatározat szerint 2017. június 31-ig ki kell írni az összes európai uniós pályázatot. Az intézkedés hatására a forráslehívás egyenletesebb lehet, kevésbé jellemezné a 2014-2020-as ciklust olyan erőteljes felfutás, mint a 2007-2013-ast. Az egyenletesebb forráslehívás makrogazdasági szempontokat figyelembe véve előnyösebb, ugyanis a gazdasági növekedés dinamikáját kevésbé teszi ingadozóvá. Továbbá csökkenne a 2020 utáni évekre áthúzódó források mértéke és az ezzel járó minden egyéb adminisztratív feladat, így lehetne koncentrálni az esetleges új ciklus beindítására. A döntés pozitív hatása idén még valószínűsíthetően nem fog érződni.