8p
Miközben egyre kevesebb üzlet van az országban, addig a boltosok száma is évek óta csökken: tavaly 361 ezer főt foglalkozattak a hazai kiskereskedelemben. A képet az is árnyalja, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz képest alacsonyabb fizetésre számíthat az, aki ebben a szektorban akar elhelyezkedni. Legalábbis ezt mutatják a tavalyi számok, amelyből az is kiderült, az EU-ban Magyarországon nőtt a legjobban a forgalom, és jóval több a trafik az országban, mint gyógyszertár.
MTI Fotó: Vajda János

Átfogó, 26 oldalas elemzést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai kiskereskedelem tavalyi alakulásáról.

Főbb megállapításai közül kiemeltük a legérdekesebbeket:

  • 2017-hez képet csökkent a boltok száma, miközben az alapterületük nőtt,
  • 9 év alatt 21 ezer üzlet zárt be Magyarországon,
  • tavaly minden üzlettípus esetében nőtt a forgalom,
  • egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban,
  • keresetük a nemzetgazdasági átlag alatt van,
  • a legjobban a cigaretta és az alkohol ára nőtt az elmúlt években,
  • 5900 nemzeti dohánybolt és 2400 gyógyszertár működött az országban 2018-ban.

Belehúzott a magyar kiskereskedelem…

A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma 9,8 százalékkal nőtt 2018-ban. Ezen belül az élelmiszer- és vegyes üzleteké 7,5, a nem élelmiszerüzleteké 10, míg az üzemanyagtöltő állomásoké 16 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 3,9, a nem élelmiszer jellegűeké 9,3, a benzinkutaké pedig 7,3 százalékkal bővült.

Összehasonlítva az Európai Unió kiskereskedelmi forgalmával, az Eurostat adatai szerint az unióban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2014 óta folyamatosan bővül, 2018-ban 2,1 százalékkal volt több az előző évinél.

Az EU-tagországok kiskereskedelmi forgalmának volumenváltozása
(2018, az előző évhez képest, forrás: KSH)

Belgium és Olaszország kivételével az EU valamennyi tagországában nőtt a forgalom, a legjobban Magyarországon (6,7 százalék). Litvániában, Lengyelországban és Írországban szintén magas, 6 százalék feletti volt a bővülés. Átlag felett emelkedett Hollandia és Franciaország (3 és 2,9 százalék), valamint az Egyesült Királyság (2,5 százalék) kiskereskedelmének volumene. Míg az unión belül legjelentősebb vásárlóerővel rendelkező Németországban 1,5 százalékkal nőtt a forgalom.

…és a magyar áremelkedés

A kiskereskedelmi forgalomra persze komoly hatással van a termékek árszínvonalának alakulása. Németországban 1,9, Franciaországban 2,1, míg az Egyesült Királyságban 2,5 százalékkal növekedtek az árak 2018-ban az előző évhez képest. A V4-ek közül a legnagyobb drágulás Magyarországon (2,9%) volt, ezt követte Szlovákia (2,5%), Csehország (2%) és Lengyelország (1,2%).

A fogyasztói árak változása (az előző évhez képest, forrás: KSH)

Egyre kevesebben dolgoznak ebben az ágazatban, de mennyiért?

2018-ban a kiskereskedelemben a vállalkozások 361 ezer főt, a nemzetgazdaság egészének 8,1 százalékát foglalkoztatták. Az előző évhez képest ez 2,1 százalékkal kevesebben munkavállalót jelent az ágazatban.

Az adatok szerint 2018-ban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 258 ezer forintot tett ki a kiskereskedelemben. A fizikai foglalkozásúak 219 ezer, a szellemi foglalkozásúak 341 ezer forintot kerestek. Összességében a bruttó átlagkeresetek 11,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt, de még így is jóval elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, a keresetek annak csupán 78 százalékát érték el. A havi nettó átlagkereset a kiskereskedelem ágazatban 172 ezer, a teljes nemzetgazdaságban 219 ezer forint volt.

A helyzet azóta változott, a bérek tovább emelkedtek. A KSH korábbi adatai szerint az év elején a nagyobb boltokban 12-13 százalékkal nőttek a dolgozói fizetések egy év alatt. A kereskedelmi szakszervezetek becslése szerint jövőre pedig már bruttó 220-250 ezer forintos kezdő fizetés alatt biztosan nem lehet majd dolgozót találni.

Drága mulatság lett az alkohol és a cigi

2018-ban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek az előző évhez hasonlítva, amit főként az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk, üzemanyagok drágulása okozott. Az adatokból kirajzolódik, hogy 2010 óta a legjobban a szeszes italok és dohányáruk ára nőtt drámai mértékben, 56 százalékkal.

Olcsóbban vehetünk telefont

26 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2010-hez képest, míg ha 2017-et nézzük, akkor 4,2 százalékkal nőttek az árak. A ruházati cikkek ára 2018-ban 0,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A járművek nélkül számított tartós fogyasztási cikkek ára 2013 óta minden évben csökkent, 2018-ban 0,4 százalékkal. Ezen belül 2018-ban a tartós kulturális cikkek ára (pl. számítógép, telefon) 4 százalékkal mérséklődött 2017-hez viszonyítva.

A legkomolyabb árcsökkenést az előző évhez képest a csomagküldő-, internetes kiskereskedelemben (-1,2%) mérték. Közben drágultak az üzemanyagok, 7,9 százalékkal lettek magasabbak 2017-hez képest.

Pörög a netes vásárlás

32 százalékkal nőtt a forgalom volumene a csomagküldő- és internetes kiskereskedelemben. Az KSH szerint az ilyen formájú értékesítés terjedését segíti az utóbbi években Magyarországon is egyre közkedveltebb novemberi „Black Friday”, azaz „fekete péntek” kiskereskedelmi akció.

2018-ban a csomagküldő, internetes kiskereskedelemmel foglalkozó 4700 vállalkozás 530 milliárd forint forgalmat regisztrált. 2018-ban egy átlagos vállalkozás csomagküldő, internetes forgalma 115 millió forint körül alakult. A hazai tulajdonú vállalkozások évi 60 millió forint, míg a többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások évi több mint 750 millió forint forgalmat bonyolítottak le.

Több a trafik, mint a gyógyszertár - 21 ezer bolt húzta le a rolót

2018 végén közel 122 ezer kiskereskedelmi üzlet volt Magyarországon, ez 2010-hez képest több mint 21 ezerrel kevesebb. Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza. 2018 végén összesen 5900 nemzeti dohánybolt és 2400 ezer gyógyszertár működött az országban. (A magyar kisboltok bezárásának okaival korábban ebben a cikkben foglalkoztunk.)

Kevesebb, de nagyobb

A KSH vizsgálta az üzletek számának alakulását a méretük szerint is. Eszerint a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméterközötti alapterületű üzletek száma 2012 óta szinte folyamatosan csökken, az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma pedig nőtt.

2018-ban 166 hipermarket működött az országban (ebből 143 vidéken, 23 Budapesten).

A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása üzlettípus szerint (Forrás: KSH)

A tanulmány készítői egyúttal kiemelik, mivel 2012. január 1-jétől 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem építhető, vagy ennél nagyobbra nem bővíthető, bár a tilalom alól felmentés adható. 2018-ban 121 bevásárlóközpont üzemelt az országban, ebből 80 vidéken, 41 a fővárosban. Érdekes adat, hogy a bevásárlóközpontokban működő üzletek harmadát külföldi irányítású vállalkozások üzemeltették. A nem bevásárlóközpontban működő üzleteknél ez az arány jóval kisebb, mindösszesen 7 százalék.

A végére még egy érdekes szám: 2018-ban a hazai kiskereskedelmen és a csomagküldőknél összesen 11,2 ezer milliárd forint értékű forgalom realizálódott. Viszonyításképpen egy főre vetítve naponta átlagosan 3100 forintot költött a lakosság.

A kiskereskedelmi forgalom megoszlása főbb árucsoportok szerint (2018, forrás: KSH)

Egy kicsit alábbhagyhat idén a lendület

Korábbi becslések szerint idén a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyitól, de így is 4-5 százalék körüli növekedésre számítanak az elemzők. A dinamikus béremelkedés tarthatja magas szinten a fogyasztást, a lassulás legfőbb oka ugyanakkor, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó - ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása is.

Vámos György, az OKSZ főtitkára portálunknak néhány héttel ezelőtt elmondta, az 5 százalék körüli növekedés még mindig kiváló eredmény. Hangsúlyozta egyúttal: a mérséklődés üteme semmiféle hanyatlását, visszaesését nem jelzi a gazdaságnak, hanem egyfajta átrendeződés történik. A családsegítő programok a második félévben el fognak venni valamennyi pénzt a kiskereskedelemből, lesznek olyan családok, akik a már ténylegesen elérhető segítség mellett átcsoportosítják a költekezésüket. Például nagyobb súlyt fog jelenteni a családi összköltésen belül a lakhatással kapcsolatok kiadás. Emellett azt is megfigyelhető, hogy nő a szolgáltatások súlya a vásárlásokban. Például gyakrabban étkezünk vendéglőben, utazásra és járművekre is többek költünk.

Mennyit ér a magyarok pénze?

Európa lakosságának 2019-ben összesen alig valamivel kevesebb, mint 10 ezer milliárd euró áll rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2019-ben mintegy 3,5 százalékkal nőtt és elérte a 14 739 eurót – derült ki a GfK kedden publikált „Vásárlóerő Európában 2019” című tanulmányából. Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő 7416 eurós értékkel idén lépte át először az európai átlag felét. A 2018. évi 6654 euróhoz képest ez egy jelentős, közel 12 százalékos emelkedést jelent. Ezzel Magyarország – Lengyelország mögött – a 30. a vizsgált országok rangsorában. Az élen idén ismét Liechtenstein végzett az egy főre jutó 67550 eurós vásárlóerejével.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Diadalmenet vagy csúfos bukás vár Magyar Péterre júniusban? Szavazzon Ön is!
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 09:12
Most már biztos, hogy megméretteti magát Magyar Péter régi-új pártja az EP-választáson. De vajon hogy fog teljesíteni. Ön is véleményt nyilváníthat!
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG