Jövő szombaton lesz 20 éve, hogy egy terrortámadás következtében ledőlt a New York-i Világkereskedelmi Központ két toronyháza. A neokonzervatív körök nyomására George W. Bush elnök még abban a hónapban meghirdette a „terror elleni globális háborút”.
Brutális adatok
Egy szeptember elsején közzétett jelentés most számvetést készített egy tanulmány keretében. A Brown University egy patinás amerikai magánegyetem, amelynek friss kutatása szerint a szeptember 11-e nyomán kirobbantott háborúk mintegy 8 ezermilliárd dollárba kerültek.
Ebben benne van a Pentagon 2,1 ezermilliárdos kiadása, az 1 ezermilliárdos kamat és azon 2,2 ezermilliárd is, amely 2050-ig az egészségügyi kötelezettségeket tartalmazza. Bár a 18 éven felüli amerikai lakosságnak csak 8,1 százalékát teszik ki a veteránok, az öngyilkosságok 14 százaléka hozzájuk kötődik.
Linda Bilmes, a Harvard Egyetem tanára, a jelentés szerdai virtuális bemutatóján kiemelte, hogy az amerikai átlagpolgár „nem érezte” az irdatlan, 8 ezermilliárdos kiadást, mivel Washington folyamatosan hitelt vett föl rá.
Elletétben a Koreai Háborúval (1950-53) és a Vietnámban folyó háborúval (1955-75), amikor a Fehér Ház adókat emelt a háborús kiadások fedezésére, amelyek aztán érezhető terhet raktak az amerikaiak vállára.
A jelentés kiemeli, hogy hozzávetőlegesen 929 ezer ember halt meg ebben a hadjáratban. Összességében ezek a háborúk nem tették az Egyesült Államokat biztonságosabbá, ráadásul több ellenséget hoztak létre, mint amennyit a hadjáratok elpusztítottak.
A konzervatív sajtó is mély elégedetlenséggel elemzi azoknak a folyamatosan háborút követelő – és azokra uszító – neokonzervatívoknak a tevékenységét, akik a sorozatos felsülések után is a hatalom közelében tudtak maradni Washingtonban.
Ahogyan a térség szakértője, a Corvinus Egyetem tanára, Rostoványi Zsolt egy 2019-es interjújában kifejtette:
a kemény kezű állam kontrollja nélkül az országok káoszba, polgárháborúba hullottak, teret adva a szélsőségeseknek is. Hiszen egy diktátor helyébe olykor még rosszabb vezetés is léphet.
A Pentagon lelépte a Külügyminisztériumot
A terror elleni hadjárat során az amerikai katonai kiadások még inkább elszabadultak és ez aláásta az USA azon képességét, hogy érdemben foglalkozzon a klímaváltozással, a leromló infrastruktúrával, és az egészségbiztosítási rendszerrel.
Egy volt CIA-elemző – jelenleg pedig a Johns Hopkins Egyetem professzora – két éve valóságos vádiratot tett közzé az amerikai katonai költségvetésről. Melvin Goodman szerint a valós éves katonai büdzsé 1 ezermilliárd dollár fölött van, amely szerinte több, mint a világ országainak katonai büdzséje összesen!
Goodman ugyanis a hivatalos 750 milliárd dolláros Pentagon költségvetés mellé teszi még a hírszerzés (70 milliárd), a belbiztonsági minisztérium (70 milliárd), az energiaügyi minisztérium (30 milliárd, jó része a nukleáris erőkre fordítódik) és a veteránok (200 milliárd) büdzséjét is.
Goodman beszámol arról, hogy ez az irdatlan összeg az elmúlt években nem került sem szigorú kongresszusi átvizsgálás, sem pedig belső felügyelet alá. A közelmúltig a Pentagon költségvetése volt az egyetlen nagy államháztartási tétel, amelyet sohasem auditáltak. Egészen 2018-ig, amikor ez egy közel 400 millió dollárba kerülő átvizsgálással megtörtént – és láss csodát, a Pentagon csúnyán elbukott a vizsgán.
Permanens konfliktus
A kiegyensúlyozott képhez természetesen hozzátartozik az iszlám vallás követői és a modern világ értékrendjének szinte állandósult feszültsége.
Dérer Miklós, a Magyar Atlanti Tanács volt vezetője ezt így fogalmazta meg a napokban a közösségi médiában:
A Nyugattal szembeni lemaradás és a sorozatos megalázó vereségek különösen a fiatal nemzedéket frusztrálták. Nemcsak a fennálló szociális és politikai viszonyok elleni radikális fellépést tették elfogadottá egy részükben, hanem az iszlám különlegességre hivatkozó és a terrorizmusba forduló extrémizmusra is fogékonnyá tették őket. Egyes szervezett csoportok kizárólag a külföldi beavatkozásokat, a Nyugatot tették felelőssé a helyzetért, és robbantásokkal, merényletekkel, egyéni akciókkal kívánták lerombolni a „gonosz birodalmát”.
Sorozatosan feltépődnek tehát a régi sebek, és mintha újra életre kelnének Winston Churchill 1899-es figyelmeztetései:
Egy-egy muszlim ragyogó tehetséget mutathat fel, de e vallás befolyása megbénítja a hívei társadalmi fejlődését. Nincs ennél nagyobb visszahúzó erő a világban. A mohamedanizmus messze nem haldoklik: militáns és térítő hitről van szó.
Egyre távolabb a 330-as dollár-forint árfolyam. 
