A héten benyújtott költségvetés több szempontból is komoly változást ígér a korábbi évekhez képest. A 2010-es kormányváltás óta a bevételi oldalon, és azon belül különösen az adózás területén évről évre nagyon jelentős átalakításokat hajtott végre kormány, aminek eredményeképpen az adózás mai struktúrája alig emlékeztet a 2010-es állapotokra. Ezzel szemben a költségvetési törvényből úgy tűnik, hogy jövőre csak apró módosítások, korrekciók várhatóak, ami növelheti a sokszor és sokak által jogosan hiányolt kiszámíthatóságot.
Ez utóbbit veszélyezteti ugyanakkor, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen csökken a tartalék összege, ami komoly kockázatot jelent a jövő évi folyamatok szempontjából. Az alacsony tartalék ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy ezúttal olyan területek finanszírozása is emelkedjen (pl. az egészségügy), amelyre nem volt mód az elmúlt években.
Több bevétel, több kiadás
Jövőre az állam összes bevétele reálértéken 584 milliárd forinttal 14 524 milliárd forintra emelkedik. A növekedés elsősorban az általános forgalmi adón keresztül az élénkülő fogyasztásnak, a munkához kapcsolódó elvonásokon keresztül a bértömeg emelkedésének, valamint kisebb részben az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek emelkedésének köszönhető.
Az állam összes konszolidált (az alrendszerek egymás közötti átutalásaitól megtisztított) kiadása 2014-ben 15 479 milliárd forint lesz, ami reálértéken számolva 478 milliárd forinttal több, mint amennyit idén költ el az állam (azt feltételezve, hogy az idei tartalékot a hiányzó adóbevételek pótlására kell fordítania). Az említett folyamatok eredményeképpen a pénzforgalmi egyenleg 955 milliárd forintra csökken, ami GDP-arányosan 3,1 százalék, miközben az uniós kötelezettségeink szempontjából fontosabb ESA-hiány a kormány tervei szerint 2,9 százalék lesz.
Mindez azt jelenti, hogy kis mértékben tovább emelkedik a GDP-arányában mért újraelosztása ráta, és a jövőre tervezett 50,5 százalékos érték az egész Európai Unión belül a hatodik legmagasabb a 2012-es adatok alapján.
Az államháztartás konszolidált összes bevétele, kiadása és hiánya (GDP %)
|
| Forrás: MKOGY-adatok alapján saját számítás. *A 2013-as adat az előirányzatban szereplő érték, a tartalék fel nem használásával korrigálva. |
Több jut a kórházaknak, az iskoláknak és a gazdaságnak
A kiadási oldal részletesebb vizsgálatából az derül ki, hogy a jövő évi költségvetés egyik nagy nyertese az egészségügy: miután 2006-óta évről évre összesen reálértéken közel 600 milliárd forinttal (34 százalékkal) csökkentették 2013-ig az ágazat támogatását, jövőre 179 milliárd forinttal emelkedik az idei évhez képest az e célra fordítható összeg. Az többlet támogatás háromnegyede a tervek szerint a kórházak gazdálkodását hivatott segíteni. Az oktatás helyzete némileg hasonló: míg az e célra fordított állami finanszírozás 2006 és 2012 között reálértéken 620 milliárd forinttal (29 százalékkal) zsugorodott, addig az idei forrásbővülés után jövőre további 125 milliárd forinttal emelkedik az ágazat támogatása.
| Általános működési funkciók | -40 | -2% |
| Oktatás | 125 | 8% |
| Egészségügy | 179 | 15% |
| Nyugellátások | 49 | 2% |
| Szociális támogatások és szolgáltatások | -127 | -7% |
| Sport | 30 | 40% |
| Kultúra | 19 | 10% |
| Adósságkezelés (kamat) | 50 | 23% |
| Gazdasági funkciók | 235 | 10% |
| Forrás: MKOGY-adatok alapján saját számítás. A 2014-es adatokat a 2013-as előirányzatokkal vetettük össze | ||
Jelentős mértékben, 235 milliárd forinttal emelkedik jövőre a gazdasági funkciókra fordított állami pénzek nagysága is, amely minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a kormány tervei szerint 2014-ben minden korábbinál több pénzt (1735 milliárd forintot) vár hazánk az Európai Uniótól. A költségvetési törvény szerint mindezek eredményeképpen jövőre több pénz jut a mezőgazdaság támogatására, közlekedési és szállítási tevékenységekre, illetve környezetvédelemre.
A szegények rosszul járnak, a közalkalmazottak jól
Bár a nyugdíjak összege a törvény alapján a kormány által prognosztizált 2,4 százalékos infláció mértékével nő, a létszám- és összetétel-változás miatt az összes nyugdíjkiadás reálértéken is emelkedik 49 milliárd forinttal. Emellett több jut még a sport és a kultúra támogatására is.
Az állam működési kiadásai 40 milliárd forinttal csökkennek, ez azonban nem érinti közvetlenül az alkalmazottakat, sőt... A kiadások közgazdaságtani felosztása szerint az összes személyi kiadás reálértéke 124 milliárd forinttal (5,9 százalékkal) emelkedik. Ehhez képest a rászorultak támogatása érdemben csökken: részben az egyes pénzbeli juttatások (pl. családi pótlék) befagyasztása, részben más intézkedések miatt a szociális támogatások és szolgáltatások reálértéke 127 milliárd forinttal zsugorodik.
A fő kockázat: kicsi a tartalék
A költségvetési terv végrehajtását ugyanakkor veszélyezteti némiképp, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a tartalék nagysága. Míg 2012-ben 268 milliárd forintot, 2013-ban pedig 400 milliárd forintot tett félre a kormány, addig ez az összeg jövőre csupán 100 milliárd forint. A változtatás különösen kockázatos, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mind tavaly, mind pedig az idei évben (elsősorban az adóbevételek elmaradása miatt) a jelentős tartalék ellenére is több százmilliárd forintnyi megszorítást kell(ett) év közben végrehajtani a tervezett hiánycél elérése érdekében. Az alacsony tartalék növeli az újabb évközi kiigazítás esélyét, ami a komoly zavart okozhat a nagy állami rendszerek működésében és a kiszámíthatóság csökkenésén keresztül rontja az üzleti környezetet is.
Többet érhetnek, de érdemes még venni belőlük? Így alakult a hét a Budapesti Értéktőzsdén. 
