|
| Fotó: EPA/Guillaume Horcajuelo |
Washingtonban gőzerővel folyik a feltételezett globális orosz információs hadviselés elleni kampány. H.R. McMaster amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Moszkva online kampányt indított a július elsején tartandó mexikói általános választás befolyásolása érdekében. Washington szerint a cél a jelenlegi felmérések szerint az elnökjelölti versenyben vezető Andrés Obrador támogatása, miután ő az ország olajipari liberalizációját ellenzi, ez pedig segítheti az olajpiac kínálati oldalának kordában tartását. Mike Pompeo CIA-vezér szerint pedig a novemberi amerikai kongresszusi választások esetében is várható orosz és más befolyásolási kísérlet - az utóbbi alatt ki nem mondva Kínát érthette. Mueller különleges ügyész eközben a friss hírek szerint már közvetlenül Trump elnököt is meg akarja kérdezni kampány-csapatának kapcsolatáról a Kreml képviselőivel.
Mit talált a két kutató?
A washingtoni nemzetbiztonsági és politikai kampány fényében komoly figyelmet kapott két amerikai kutató jelentése a Washington Postban, miszerint bár Moszkva évtizedek óta avatkozik be külföldi választásokba, ezek csak elenyésző arányban nevezhetők eredményesnek.
A kutatók állítása szerint 1991 óta 27 esetben avatkozott be a Kreml külföldi választásba. A beavatkozások két hullámban történtek, az első hullám 2014-ig tartott és kizárólag poszt-szovjet utódállamokat érintett. A második szakaszban - az utóbbi három évben - aztán nyugati demokráciák is célkeresztbe kerültek.
Két hullám
A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a kutatók állítása szerint Moszkva sorra avatkozott be az utódállamok választásaiba. Bár korábban többen amellett érveltek, hogy Moszkva meg akarta akadályozni a demokrácia terjedését, a friss anyag szerint az elsődleges cél az orosz-párti jelöltek támogatása volt. Mindenesetre a 11 feljegyzett intervencióból csupán 4 bizonyult sikeresnek. Az 1994-es ukrán választásoknál ráadásul a Kreml akaratlanul a pluralizmus megerősödéséhez járult hozzá azzal, hogy oroszellenes autokratákat próbált ellehetetleníteni.
|
| Káncz Csaba |
A kutatók szerint az elmúlt három évben az orosz beavatkozás olyan országokat is elért, mint az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság. A szerzők nem teszik hozzá, de mi tegyük meg: a Kreml álláspontja szerint 2014-ben Kijevben az amerikai, a lengyel és a német titkosszolgálatok ’színes forradalmat’ akartak végrehajtani, ami egyfajta magyarázat lehet az orosz dinamikára. A kutatók kiemelik, hogy számos európai országban a Kreml szélsőjobboldali pártokat finanszírozott, így például a Nemzeti Frontot Franciaországban a tavalyi elnökválasztás során.
Az USÁ-ban hamis Facebook címekről terjesztettek dezinformációkat, amelyek 126 millió amerikait értek el. Mindenesetre a kutatók konklúziója az, hogy bár Moszkva 16 választást próbált befolyásolni az elmúlt három évben ez csupán két esetben, a 2016-os Brexitnél és a tavalyi cseh választásoknál sikerült, hét esetben pedig csupán részsikert hozott a Kreml számára. A szerzők szerint az Egyesült Államokban egyenesen visszafele sült el, hiszen nagyban hozzájárult a Moszkva elleni szankciós rezsim meghosszabbításához.
Káncz Csaba jegyzete
37 misszióvezetőt is hazarendel. 
