A vasárnap véget ért Müncheni Biztonsági Konferencia több negatív meglepetést is tartogatott Ukrajna számára. A nyugati diplomaták ugyanis aktívan támogatni kezdték azt a gondolatot, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem elszigetelt agresszió, hanem a "gonosz tengelyének" háborúja a kollektív Nyugat ellen. A Putyinnal szembeni koncentrált ellenállás helyett többen azt javasolták, hogy az erőfeszítéseket meg kell osztani a világban.
Mindenki mindenki ellen
Az idei Konferencia megmutatta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja lassan háttérbe szorul a világ számos politikusa és diplomatája számára. Az úgynevezett „Müncheni Biztonsági Jelentés” - a nemzetközi biztonsági helyzet egyfajta éves áttekintése - még csak külön, Ukrajnának szentelt fejezetet sem tartalmaz. Nem különálló kihívásként emeli ki az orosz agressziót, hanem inkább a globális események átfogó mátrixába illeszti Oroszország akcióit, azt sugallva, hogy a világ a „mindenki mindenki ellen” időszakába lépett, és az orosz agresszió ennek csak egy eleme és illusztrációja.
Még a Konferencia hivatalos mottója is ("Lose-lose?") azt sugallta, hogy a helyzetet tekintve mindenki veszít. Hiába volt a mottó végén kérdőjel, a Konferencia szervezői ahelyett, hogy a Nyugat számára keresték volna a módját annak, hogyan kerülhetne fölénybe a globális konfrontációban, inkább azt akarták bebizonyítani, hogy minden konfliktusban minden fél kölcsönösen a vereség felé tart.
"Úgy tűnik, hogy Európából hiányzik a sürgősség érzete, annak ellenére, hogy a frontvonalon nagyon nehéz a helyzet" - mondta többek között Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Zelenszkij elnökkel folytatott megbeszélése kezdetén. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy "már most, nem egy év vagy hat hónap múlva, hanem most azonnal keresztülvigye a szükséges segítség nyújtását".
Berlin felelőssége
Valóban, a tavalyi év végén a nyugati fővárosokban komor híresztelések keringtek arról, hogy 2024 lesz az "igazság éve" Ukrajna számára. Úgy tűnik, ez beigazolódott. Mert bizony a lőszerhiányt nem lehet egyhamar orvosolni.
Németország felelőssége nem csekély ebben a helyzetben. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a német kormány megtegye a szükséges kötelező megrendelési kötelezettségeket a német hadiiparnak, így a lőszergyártás felfutása csak most zajlik. De ez semmit sem használ Ukrajnának, ha még két-három évig nem érkezik elegendő tüzérségi lövedék a frontra. Addigra lehet, hogy elveszíti a háborút.
Jelentés az orosz lakosságról
Már majdnem két éve, hogy Oroszország agresszív háborút indított Ukrajna ellen, és miközben a Kreml ugyanazzal a régi narratívával próbálja igazolni tetteit, az orosz lakosság körében bizonyos háborús fáradtság terjed.
Legalábbis zárt ajtók mögött, ahogy a Levada Központ felmérései mutatják. Ez az egyetlen, az orosz államtól vagy állami támogatásoktól független közvélemény-kutató intézetnek számít. Tavaly novemberben és decemberben két felmérést végzett, egyenként mintegy 1600 résztvevővel az ország mind az 50 régiójából.
A válaszadóknak csupán a 36 százaléka szeretné, ha folytatódna az Ukrajnával folytatott háború - ez a legalacsonyabb arány a 2022 októberi részleges mozgósítás óta. A béketárgyalások megkezdését 57 százalék támogatja – ezt főként a nők és a 40 év alattiak támogatták.
Arra a kérdésre, hogy milyen érzéseket vált ki az Ukrajnával vívott háború, a leggyakoribb válasz 45 százalékban az "Oroszország iránti büszkeség" volt. Ezt követte a "félelem" 32 százalékkal, a "düh" és a "sokk" 10 százalékkal.
Hétköznapi élet
A totalitárius ideológia eközben egyre inkább maga alá gyűri az oroszországi mindennapokat. Az oroszok számára is egyre nehezebb úgy tenni, mintha minden teljesen normális lenne, amint azt a Levada-felmérés is mutatja:
- Életszínvonal: A válaszadók 36 százaléka szerint a lakosság többségének élete rosszabb lett 2023-ban. 17 százalék szerint javult az életszínvonal, 42 százalék szerint pedig változatlan maradt.
- Szólásszabadság: A válaszadók 25 százaléka szerint 2023-ban romlott a szabad véleménynyilvánítás lehetősége, míg 16 százalékuk szerint javult.
- A válaszadók 53 százaléka alig tudta megengedni magának a napi betevő megvásárlását:
A válaszadók 38 százaléka szerint az infláció megugrása volt a legjelentősebb esemény Oroszországban tavaly. Ezt követte Vlagyimir Putyin újbóli elnökjelöltsége és az ukrajnai háború folytatódása.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
