4p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Három éven belül az összes kínai kormányhivatalban és állami intézményben helyi gyártásúra kell cserélni az idegen számítógépes eszközöket és szoftvereket. Az intézkedés 20-30 millió hardver lecserélését jelentheti, az amerikai gyártók pedig évi 150 milliárd dolláros megrendeléstől is eleshetnek.

Fotó: depositphotos.com

A pekingi központi rendelkezés egyértelmű üzenet a HP, a Dell és a Microsoft felé, hogy termékeik mostantól nemkívánatosak a hatalmas ország piacán – írja a Financial Times.

Ez az első nyilvánosan ismert központi utasítás, melynek célja, hogy a kínai vásárlókat és felhasználókat a nemzeti technológia alkalmazása felé tereljék, és persze egyfajta válaszlépésnek is tekinthető Trump korábbi döntésére, mely korlátozta a kínai technológia felhasználását az Egyesült Államokban és annak szövetségeseinél.

A direktíva neve: 3-5-2

Az intézkedés persze egy sokkal szélesebb kampány része, ugyanakkor felerősíti azokat a tendenciákat, mely a már eddig is komolyan meglazult amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat tovább gyengíti.

Év elején a washingtoni kormányzat megtiltotta az amerikai cégek számára kínai gyártású telekommunikációs eszközök beszerzését a Huaweitől. Az Egyesült Államok nemrég azt javasolta, hogy nemzetbiztonsági megfontolásból ellenőrizzék azokat a „külföldi ellenfelek” által értékesített technológiákat, melyek az országba érkeznek, és ezzel egy időben igyekezett nyomást gyakorolni  európai szövetségeseire, hogy azok az 5G infrastrukturális projektekben - ha lehetséges - ne a Huawei termékeit használják.

A China Securities elemzői úgy számolnak, hogy az elkövetkezendő években hozzávetőlegesen 20-30 millió hardver lecserélése válik szükségessé, és már egy sajátos ütemezést is felvázoltak. E szerint 2020-ban az eszközök 30 százalékát, 2021-ben az 50 százalékát, míg 2021-ben a maradék 20 százalékát váltanák fel hazai gyártásúval; mindezt el is nevezték a 3-5-2 politikájának. A 3-5-2 irányelv része annak a törekvésnek, hogy Kína kormányzati szervei „biztonságos és ellenőrizhető” technológiát alkalmazzanak, amint azt az ország 2017-ben elfogadott kiberbiztonsági törvénye rögzíti is.

Megtisztítják a terepet a kínai cégek előtt

Paul Triolo, az Eurasia Group elemzője úgy véli,  ellentétben a korábbi technológiai önellátási törekvésekkel, Kína mostani intézkedéseit a közelmúltbeli amerikai szankciók tették igazán sürgetővé. Paul Triolo szerint ugyanakkor a 3-5-2-es intézkedés mindössze a jéghegy csúcsa, a valós cél ugyanis az, hogy megtisztítsa az utat az amerikai konkurens cégektől olyan kínai technológiai cégek előtt, mint a ZTE, a Huawei, a Megvii, vagy éppen a Sugon.

Az amerikai technológiai cégek a legóvatosabb becslések szerint is éves szinten mintegy 150 milliárd dolláros forgalmat tudtak generálni a kínai piacon, az e mögött álló megrendelésállomány hullhat most a kínai tech-cégek ölébe; ugyanakkor az amerikai cégeknek ezt a kieső bevételt majd valahonnan pótolniuk kell.

A most induló kampány igencsak ambiciózusnak tűnik, már csak azért is, mivel a kínai állami hivatalok többsége például olyan Lenovo asztali számítógépeket használ, mely az IBM PC részlegének megvásárlásával kezdett elterjedni az országban. Az elemzők szerint azonban nehéz lesz a szoftvereket hazai termékekkel helyettesíteni, mivel a legtöbb szoftvergyártó vállalkozás termékeket fejlesztett ki olyan népszerű amerikai gyártmányú operációs rendszerek számára, mint például a Microsoft Windows és az Apple macOS.

Hogy is lehet azt pontosan definiálni, hogy Made in China?

Noha a Microsoft 2017-ben kínai céggel közösen fejlesztette ki a Windows10 speciális „kínai kormányzati kiadását”, helyi kiber-biztonsággal foglalkozó vállalkozások most azt mondják, hogy a kínai kormányzati intézményeknek kötelező jelleggel kell majd teljes egészében kínai gyártású operációs rendszereket használniuk, olyanokat például mint a Kylin OS.

Persze azt is nehéz egyértelműem meghatározni, hogy mit is jelent pontosan a „hazai” gyártású termék fogalma. Habár a Lenovo kínai tulajdonú cégnek van elkönyvelve, ennek ellenére processzorokat számára az Intel szállítja, és a meghajtót pedig a Samsungtól szerzik be.

A kínai technológiai piacra rálátó elemzők szerint a „3-5-2” intézkedés hatása ugyanakkor jórészt attól függ, hogy a magáncégek hogy állnak majd hozzá. Ha ugyanis a költség oldal – ami egyértelműen őket terheli – túl magas lesz, akkor nem biztos, hogy túlságosan törni fogják majd magukat a végrehajtás során.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter telefonon tárgyalt orosz kollégájával
Privátbankár.hu | 2026. március 12. 11:21
Orbán Viktor szerint kapitális stratégiai hiba volt az európai leválás az orosz energiahordozókról.
Makro / Külgazdaság Nagy döntésre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség az olajtartalékokról
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 17:51
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalékot szabadít fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű szervezet.
Makro / Külgazdaság Megremegett a mutató, megint elszállhatnak az élelmiszerárak?
Imre Lőrinc | 2026. március 11. 17:14
A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.
Makro / Külgazdaság Ettől sem lesz jókedve Vlagyimir Putyinnak
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 16:45
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében.
Makro / Külgazdaság Habony Árpád végleges döntést hozott a milliárdokat termelő kaszinós cégeiről
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 16:15
A Cívis Grand Casino Kft. és az  Onyx Casino Kft. is feladat nélkül maradt.
Makro / Külgazdaság Üresen kongó pénzszállítókat adnak holnap vissza Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 15:11
Visszaadja a NAV az ukránoknak azokat a pénzszállító járműveket, amelyeket múlt héten az ukrán állami takarékbank alkalmazottaival szemben végrehajtott akció során foglaltak le a magyar szervek.
Makro / Külgazdaság Egy évet sem ért meg Szabó Zsófi új vállalkozása
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 13:24
A politikai műsorvezetővé avanzsált influenszer tavaly októberben két tulajdonostársával jegyeztette be a cégét, de máris végelszámolják. 
Makro / Külgazdaság Mindjárt elfogy a magyar állam devizaadósság-kerete, pedig még csak március van
Imre Lőrinc | 2026. március 11. 08:43
Idén már egy 3 milliárd euró értékű eurókötvény- és egy 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény-kibocsátáson is túl van az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a 2026-ra tervezett nettó devizafinanszírozási tervének több mint 60 százalékát teljesítette az ÁKK. A magyar államadósság devizaaránya növekszik, ezért is lenne fontos a stabilan tartott forint. A közel-keleti háború viszont közbeszólhat.
Makro / Külgazdaság Az MNB bedobja devizatartalékát az energiaimport biztosítására
Privátbankár.hu | 2026. március 10. 15:15
A Monetáris Tanács az energiaimport kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igény biztosításáról döntött.
Makro / Külgazdaság Nagyot durrant a kínai exporttöbblet
Privátbankár.hu | 2026. március 10. 14:55
Kína kereskedelmi többlete meghaladta a várakozásokat, az első két hónapban elérte a 213,6 milliárd dollárt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG