A jemeni húszi lázadók által a Vörös-tengeren elkövetett támadások nagymértékben befolyásolják a Szuezi-csatornán keresztül folyó kereskedelmet. A csatornán keresztül bonyolított kereskedelem volumene az elmúlt két hónapban 42 százalékkal zuhant.
A Szuezi-csatornán hetente áthaladó konténerhajók száma pedig 67 százalékkal csökkent az előző évhez képest – emelte ki Jan Hoffmann, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Világkonferenciájától. Az olajtranzit 18 százalékkal csökkent.
Általában 20 ezer hajó évente
A Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna a világkereskedelem kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalai, a Szuezi-csatornán általában évente mintegy 20 ezer hajó halad át. A régióban a húszi lázadók hajók elleni támadásai miatt számos nagy hajózási társaság úgy döntött, hogy elkerüli ezt az útvonalat.
Ha a konténerszállító hajóknak most Afrika déli csücskét kell megkerülniük az Ázsia és Európa közötti útjukon, az út egy héttel tovább tart, és a kitérők több százezer eurós üzemanyagköltséget is okoznak.
Washington nyomást gyakorol
Nem véletlen, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Thaiföldön folytatott megbeszélések során arra kérte Vang Ji kínai külügyminisztert, hogy Kína Iránnal szembeni befolyását használja fel a közel-keleti feszültségek enyhítésére. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint Sullivan Kína kiterjedt gazdasági befolyására hivatkozott Iránnal szemben, és hangsúlyozta a húszi támadások destabilizáló hatását a nemzetközi kereskedelemre. De ez a politikai lobbizás a legutóbbi órákig nem hozott áttörést a Vörös-tenger hajózhatósága szempontjából.
Márpedig a Fehér Ház nyitott ajtót dönget, mert a kínaiak egyre dühösebbek Iránra. A Reuters arról számolt be, hogy értesülésük szerint kínai tisztviselők a múlt héten arra kérték Iránt: "fékezze meg az Irán által támogatott húszik által a Vörös-tengeren a hajók ellen elkövetett támadásokat, vagy a Pekinggel való üzleti kapcsolatok megromlását kockáztatja".
Ez talán nem hangzik túl nagy fenyegetésnek, de valójában az iráni rakéták és drónok alkatrészei, valamint a nagyszabású nukleáris programjához szükséges berendezések nagy része Kínából származik. Ha Kína valóban felfüggesztené ezeket a szállításokat, Iránnak be kellene zárnia a hadiüzemeit. A kínaiak azt tennék, ami az amerikai exportellenőrzésnek egyáltalán nem sikerült: elzárnák a kínai hozzáférést az Ázsiából, az Egyesült Államokból és Európából származó technológiához.
Ez Moszkvát is súlyosan érintené. Oroszország drónokat és drónalkatrészeket vásárol Irántól. Noha elvileg Oroszország beszerezhetné ezeket Kínából is, de a kínaiak igyekeznek elkerülni a nyugati szankciókat, ezért felettébb óvatosak.
Kínának a fegyverkezésen kívül még több oka is van arra, hogy elégedetlen legyen a húszikkal.
Az európai kártya
Az EU és Kína közötti kereskedelem az elmúlt két évben gyorsan nőtt, a 2020-as mindössze 4,6 százalékos éves növekedésről 2021-ben és 2022-ben 20,8 százalékos éves növekedésre gyorsult. A kínai export növekedése részben annak köszönhető, hogy a világjárvány idején a nyugati országokban erőteljesen megnőtt a kereslet a kínai gyártású termékek iránt.
Az Eurostat adatai szerint Kína 2022-ben az USA mögött az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a teljes import és export 856,3 milliárd eurót tett ki. Ez az EU teljes kereskedelmének mintegy 15,3 százalékát tette ki abban az évben.
Kína rohamos gazdasági lassulást él át, gyárak ezreit zárják be. A problémát súlyosbítja, hogy Kína kereskedelmi fuvarozókkal szállítja áruit, és e szállítmányok nagy része tengeri úton, a Vörös-tengeren keresztül a Szuezi-csatornán át Európába jut.
Még ha a húszik azt is állítják, hogy nem lőnek kínai hajókra, ez teljesen lényegtelen, mivel a nem-kínai hajók nagyrészt kínai rakományt szállítanak. És még ha a hajók továbbra is a Szuezi-csatornát használják is, a biztosítási díjak ütemesen emelkednek.
Tehát a szállítási költségek megugrása, és a rakományok mozgatásának több hetes késése nagy kihívást jelent a kínai gyártók számára. Kína egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy még több üzletet veszítsen, mint amennyit már elvesztett.
Beszoruló Hszi
Ha Hszi elnök nem hoz még keményebb intézkedéseket Iránnal szemben, akkor a kínai elit őt fogja ezért felelőssé tenni. Holott mindenki tudja, hogy a gazdaságilag súlyos károkat okozó és eltúlzott Covid-korlátozások károkozása is az elnök lelkén szárad.
Mindennek tetejébe Hszi elnök kedvenc „Új Selyemút” (BRI) gigaprojektje is megrendülni látszik. Ez az egész rendszer sok esetben a helyi politikai vezetők megvesztegetésén alapult. Ezeknek az országoknak – beleértve Magyarországot - ez pénzügyileg nem fenntartható: valójában ez a kizsákmányoló gyarmatosítás modern megfelelője. A BRI ahelyett, hogy növelné Kína globális hatalmát, mára inkább aláássa befolyását.
