Ma kezdődik Pekingben az Országos Népi Kongresszus (NPC), az ország legfelsőbb törvényhozásának éves ülésszaka. Ezen a kormányzó Kommunista Párt (KKP) rendszeresen fontos gazdasági és politikai bejelentéseket tesz.
Az NPC mindig fontos esemény a kínai politikai naptárban, de nem azért, mert valódi vitát és politikai vitát foglal magában, hanem azért, mert a kormány vezetése itt határozza meg az egész évre vonatkozó napirendjét. Az idei kongresszus azért lesz különösen jelentős, mert a Hszi Csin-ping-rezsim egyre romló gazdasági helyzettel néz szembe, és a fordulatnak semmi jele nincs a láthatáron.
Hidegzuhany a megfigyelőknek
Három évtized óta Li Csiang lesz az első kínai miniszterelnök, aki nem tart sajtótájékoztatót az éves parlamenti ülés végeztével, így a befektetők nem kapnak lehetőséget arra, hogy többet megtudjanak a nemzet politikai és gazdasági irányvonaláról.
A változás tovább növelik a kínai politika átláthatóságával kapcsolatos szélesebb körű aggodalmakat, és tovább rontja a miniszterelnök megítélését, amelyet már eddig is aláásott Hszi elnök keményvonalas irányítása minden politikai területen, beleértve a gazdaságot is.
Hszi alatt ugyanis a miniszterelnök és a kínai kabinetként működő Államtanács egyre inkább háttérbe szorul. Ez azt is jelenti, hogy Hszi erősen reflektorfénybe kerül, mivel a gazdasági problémák egyre nagyobb frusztrációt váltanak ki Kínán belül.
Sorjáznak a negatív folyamatok
Ez nagy vonalakban a következőket foglalja magában: a defláció beköszönte, a részvénypiacok zuhanása, a technológiai súrlódások az Egyesült Államokkal, és a lakás-, valamint ingatlanszektor súlyosbodó problémái - amely a gazdaság növekedéséhez mintegy 25 százalékkal járul hozzá.
A gazdasági visszaesés legegyértelműbb megnyilvánulása a deflációs erők egyre erősebb szorítása. A fogyasztói árak januárban az elmúlt 15 év leggyorsabb ütemében, 0,8 százalékkal csökkentek éves szinten. Ez volt a negyedik egymást követő havi csökkenés, és a legnagyobb visszaesés 2009 óta, a globális pénzügyi válság nyomán, amely Kínában 23 millió munkahely megszűnéséhez vezetett.
A gazdaságpolitikai döntéshozók egyik fő problémája az ingatlan- és ingatlanfejlesztési válság. 2021 óta több mint 50 kínai ingatlancég nem teljesítette adósságát, köztük a két legnagyobb, az Evergrande és a Country Garden.
Az Evergrande a januárvégén egy hongkongi bíróság döntése alapján felszámolás alá került, a Country Garden pedig, amelyet az Evergrandéval ellentétben biztonságos cégként emlegettek, tavaly októberben nem teljesítette fizetési kötelezettséget.
A NYT elemzése
A New York Times cikke a japán Nomura pénzügyi cég számításait idézi, amely szerint 20 millió előre eladott egység vár befejezésre, és ezek befejezéséhez 450 milliárd dolláros finanszírozásra lenne szükség. Larry Hu, a Macquarie pénzügyi csoport vezető közgazdásza által kiadott jegyzet - amelyet a NYT cikke idéz -, rámutat a most működő ördögi körre. Az ingatlanfejlesztők adósságproblémái távol tartják a vásárlókat, attól tartva, hogy nem kapják meg otthonukat, miközben az új üzletek visszaesése csak súlyosbította a fejlesztők pénzügyi gondjait.
A kevés pozitív fejlemény egyike a fogyasztói kereslet alakulása. A fogyasztási termékeket gyártó cégek részvényei évek óta nyomás alatt vannak, viszont az elmúlt hetekben emelkedett az árfolyamuk, miután Hszi Csin-ping elnök egy közelmúltbeli találkozón a hagyományos fogyasztási cikkek gyorsabb lecserélését sürgette. A kínai gép-, háztartási gép- és autógyártók részvényei emelkedtek az elnök megjegyzéseit követően. Ez akkor folytatódhat, ha a kínai politikai vezetés részletes programmal tudja megtámogatni a szektort.
Hszi górcső alatt
A ma kezdődő összejövetelre egy évvel azután kerül sor, hogy Hszi megkezdte harmadik elnöki ciklusát. Ezalatt egyre inkább aláásta a normákat, miután megszilárdította a hatalmat a párt élén, és egy sor olyan tisztviselővel töltötte fel a vezetőséget, akiket a jelek szerint inkább a lojalitásuk, mint a tapasztalatuk alapján választott ki.
Egy évvel később - mivel a Covid-korszak után várt fellendülés még várat magára, a fiatalok nehezen találnak munkát, a befektetők a piaci veszteségekkel küzdenek, a kisvállalkozók pedig a talpon maradásért küzdenek - egyre nagyobb a szkepticizmus az egyeduralkodó elnök és új csapata által kijelölt irányt illetően.
Ezek a kihívások egyelőre nem jelentenek fenyegetést Hszi számára, aki évtizedek óta Kína legerősebb és legbefolyásosabb vezetője. De az, hogy csapata hogyan kezeli ezeket az aggodalmakat, nemcsak Kína és 1,4 milliárd lakosának jövőjére, hanem a világgazdaság egészére is hatással lesz.
A világ fővárosaiban a politikai döntéshozók és a befektetők is nagy figyelemmel kísérik a ma kezdődő találkozót, különösen egy olyan évben, amikor az amerikai elnökválasztási kampány turbulenciái tovább feszíthetik a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatot. Donald Trump közelmúltban már azzal fenyegetőzött, hogy 60 százalékos vámot vet ki minden kínai árura, ha ismét elnök lesz - ami nagyon is reális lehetőség.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket. 
