5p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A délkelet-ázsiai geopolitikai forrongás közepette a mianmari puccs egyértelműen Kína érdekeit szolgálja. Nem véletlen, hogy Peking belügynek tekinti a fejleményt és elutasítja a külső beavatkozásokat. Káncz Csaba jegyzete.

Mianmar-ban két puccs zajlott le azóta, mióta függetlenné vált az Egyesült Királyságtól: 1962-ben és 1988-ban. A hétfő hajnali puccs tehát már a harmadik, amelynek keretében egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett a mianmari hadsereg (a Tatmadaw) azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít.  A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott a 476 fős parlamentben.

Cui prodest?

Ez ugyan nagy vereség, de a 2008-ban a katonaság által felállított alkotmány szerint a hadsereg amúgy is megosztja a hatalmat az az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű párttal, uralva a teljes állambiztonsági rendszert (a belügy, honvédelmi, határvédelmi minisztérium hivatalból a hadseregé), a parlament tagjainak a 25 százalékát a hadsereg nevezi ki, és hadsereg kezében maradt a gazdaság jelentős része is.

Több, mint feltűnő, hogy míg a Nyugat elítélte a katonai hatalomátvételt, Peking belügynek tekinti a fejleményeket és elutasítja a külső beavatkozásokat. A kínai elnök egy éve látogatott az országba, és 33 egyezmény aláírásával tovább erősítette a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat. Geostratégiailag kiemelendő az 1215 kilométeres vasútvonal, amely a kínai Kunming városából haladva éri el a Bengáli-öbölben Kyaukpyu kikötőjét, amely felett Peking megszerezte az ellenőrzést.

Katonák elzárták a parlament felé vezető utat Najpjidóban 2021. február 1-jén. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. (Fotó: MTI/EPA/Maung Lonlan )
Katonák elzárták a parlament felé vezető utat Najpjidóban 2021. február 1-jén. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. (Fotó: MTI/EPA/Maung Lonlan )

Valóban, ha a mostani helyzetnek van nyertese, az egyértelműen Kína, amelytől a polgári kormány fokozatosan megpróbált eltávolodni. A rendkívül elmaradt ország stratégiai értékét az adja, hogy a kínai hajóknak nem kell megkerülniük az Indokínai-félszigetet, átkelve a Malakka-szoroson, hanem rakományukat már Mianmarban letehetik, ahonnan az szárazföldön tovább szállítható Kínába. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Új Selyemút kezdeményezés (BRI) is jelentős forrásokat biztosít az infrastruktúra fejlesztésre.

Peking hosszú távra tervez

Kína Mianmar-politikáját komoly és messzire tekintő geostratégiai számítások határozzák meg. Ezek értelmében Peking egyrészt megkísérli megakadályozni, hogy kis szomszédjának területét idegen hatalmak használják fel bázisul egy olyan politika kibontakoztatása érdekében, mely veszélyeztetheti az ország hatalmi érdekeit. Ebben a tekintetben India vagy az Egyesült Államok térnyerése nem kívánatos.

Kína számára emellett az Indiai-óceán vizeire való kijutás, illetve az itt vezető tengeri útvonalak ellenőrzése szempontjából is kitüntetett szerepe van a mianmari kapcsolatoknak. A távol-keleti nagyhatalom 21. századi hatalmi építkezésének egyik kulcskérdése az energiabiztonság problémájához kötődik. A kínai energiahordozó-import egyre növekvő hányada a Közel-Keletről az Indiai-óceán északi vizein keresztül érkezik az ország területére, éppen azon a térségen át, melyben a leglátványosabb az indiai hatalmi politika expanziója. Kína kőolajigényének mintegy 80 százalékát, földgázfelhasználásának pedig nagyjából 40 százalékát fedezi importból, amelynek nagy része az említett útvonalakon keresztül biztosított.

Mivel azonban Kínának nincs közvetlen kijárata az Indiai-óceánra, itteni stratégiai érdekeinek biztosítása csak helyi szövetségeseinek bevonásával lehetséges. Ennek a szituációnak lett az egyik nyertese Mianmar, amely a Bengáli-öböl és az Andamán-tenger partvidékének hosszú sávján Sittwe városától Tenasserimig rendelkezik olyan infrastrukturális lehetőségekkel, melyek a pekingi ambíciók szempontjából is értékkel bírnak.  Az 1990-es évtized derekától már működik a kínai megfigyelő és kommunikációs állomás a Kókusz-szigeteken, mindössze 30 mérföldre az Indiához tartozó Andamán-szigetektől, mellyel a Malakka-szoros tengeri forgalmát és az indiai Nicobar flotta mozgását igyekeznek szemmel tartani.

A Kínába irányuló szállítmányok tengeri útjának lerövidítése és a helyi támaszpontok biztosítása napjainkban a pekingi Mianmar politika egyik sikeres fejezetének tekinthető, melyet a folyami és szárazföldi áruszállítást kombináló Irrawaddy-korridor vagy a Tenasserim-partra, Kawthaungba tervezett kikötői beruházások jeleznek.  Ezekkel összefüggésben Kína az utóbbi években jelentős közúti és vasúti fejlesztésekbe invesztált.

Mindennek persze előfeltétele a katonai junta fogadókészsége is, mely a pragmatisták háttérbe szorulása ellenére is kitart a kínai partnerség mellett. Az okokat nem kell sokáig keresnünk. Elég, ha felidézzük, hogy Kína máig a délkelet-ázsiai ország első számú kereskedelmi partnere és külföldi befektetője, amelytől ráadásul a Tatmadaw haditechnikai eszközeinek és felszerelésének oroszlánrésze is származik.  

Az éremnek azonban itt is két oldala van: A kínai befolyás terjedése a stratégiai előnyök dacára is biztonságpolitikai aggodalmak forrása a mianmari tábornokok körében, akik egyaránt kockázatot látnak az országba települt kínai állampolgárokban, az észak-keleti határtérségben terjedő kínai befolyásban, illetve a nemzetiségi csoportok és a kínaiak között alakuló kapcsolatokban is. Peking zsarolási potenciálja tehát óriási, ami a külpolitikai mozgástér szélesítésére ösztönzi Mianmart.

Ennek egyik alapvető fontosságú állomását jelentette Mianmar csatlakozása az ASEAN-hoz, melyre 1997-ben került sor. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége igen nyitottnak mutatkozott az ország befogadására. Ez mianmari részről lehetőséget biztosított további tőkeimportra az ország gazdaságának nyitott szektoraiban, míg a másik fél lehetőséget nyert a katonai junta politikájának erősebb befolyásolására, amely különösen Thaiföld szempontjából nézve tűnt kívánatosnak.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Telefonon próbáltak Trump lelkére beszélni
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 12:26
A brit miniszterelnök reménykedik egy jó megállapodásban, de a szabadkereskedelem melletti elkötelezettségét is hangoztatta a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során.
Makro / Külgazdaság Kapott egy komoly vállveregetést Görögország, az indoklás is érdekes
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:51
Felminősítést kaptak húsvétra a görögök, a következő időszakra is államháztartási többletre számítanak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor azt ígéri, hat hónap múlva lesz eredmény: „Az, hogy közben mi történik, az nem érdekes”
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:16
Fél év múlvára lehet érzékelhető a tárgyalások eredménye a miniszterelnök szerint.
Makro / Külgazdaság Hiába a barátság, marad a kettős adóztatás az Egyesült Államokkal?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 09:26
„Nem aktuális a kérdés” az amerikaiak szerint, pedig a héten fontos gesztust kapott a magyar kormány.
Makro / Külgazdaság Kerekítési hiba Németországban a BYD
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 08:31
Különlegesnek érezheti magát, aki a német utakon valódi kínai autót lát.
Makro / Külgazdaság Újabb nemzetközi szervezetet aggaszt a vámháború
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 08:07
Rossz megközelítés, és sem a kiszámítás, sem a végrehajtás módja nem megfelelő, mondja a vámokról az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György alelnöke is távozik, de már meg is van az utódja
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 15:23
A hatéves mandátuma végével búcsúzó Patai Mihály megüresedett helyére Kurali Zoltán került.
Makro / Külgazdaság Kormányinfó: Nagy Márton fontos bejelentést tett – jó hír jöhet május végén?
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 17:51
Lezajlott a húsvét előtti Kormányinfó, jöhet újabb árrésstop is. 
Makro / Külgazdaság Megint vágott a kamatokon az EKB
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 14:46
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Horváth Gábor: Szűk a mozgástér, de a magyar költségvetési politika jó irányba tart
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 08:03
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar gazdaságpolitika továbbra is stabil.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG