5p
Ma eldőlhet egy újabb szíriai offenzíva sorsa és hárommillió ember élete három elnök találkozóján. Könnyen újabb menekülthullám indulhat, a kérdés, Erdogan török elnök ezt hogyan kezeli. Beengedi-e, továbbengedi-e őket. Közben a szíriai rezsim megkezdte az áldozatai hozzátartozóinak kiértesítését, gyanúsan sok embernek állt le csak úgy hirtelen a szíve.
A szíriai Aleppó keleti városrészének lakói az utcán a rommá lőtt negyedben 2016. december 14-én. Fotó: MTI/EPA

Irán, Törökország és Oroszország legfelsőbb szintű képviselői ma tanácskozást tartottak Idlib szíriai tartomány jövőjéről Teheránban – jelentette a Reuters. Eközben a szíriai és az orosz légierő már napok óta bombázásokkal készítik elő a terepet egy offenzíva előtt.

Idlib tartományt a szíriai felkelők utolsó fellegvárának nevezik, ennek elfoglalása az utolsó nagyobb csata lehet a szíriai polgárháborúban. A terület Törökországhoz van közel, és amennyiben itt súlyos harcok lesznek, újabb menekülthullám indulhat meg. Erre figyelmeztetett már az ENSZ is, amelynek Biztonsági Tanácsa is ma ül össze a konfliktus kapcsán.

Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Hassan Rouhani iráni elnökök, akik közül az orosz és az iráni az Asszad-rezsim támogatói, most eldöntheti a hét éve tartó, a Reuters szerint félmillió alottat és 11 millió menekültet eredményező háború befejezésének módját. “Három ember tárgyal hárommillió sorsáról” – írta a Der Spiegel Online.

A németek, ha kell, segítenek

Irán és Törökország erősítheti befolyását a térségben, ha segítségükkel a tartományt sikerül visszajuttatni az Asszad-rezsimnek. Törökország viszont inkább a békés konszolidálódásban lenne érdekelt, mert egy újabb menekülthullám érzékenyen érintené.

Németország is kiemelt figyelemmel kíséri az eseményeket, ahogy általában mindig Törökországot és a menekültkérdést. A külügyminiszter már célzott rá, hogy készek további segítséget nyújtani, ha a menekültek száma tovább nőne.

A törökök türelme elfogyott

Egy offenzíva esetén újabb százezrek menekülhetnek el Szíriából – írta a német N-Tv.de. Idlibet iszlamista csoportok uralják, de hárommillió civil is él ott, és ha tarthatatlanná válik a helyzetük, a legközelebbi menekülési útvonal Törökország felé vezet. (Az archív térképen a tartomány északon, zölddel.)

A Szíriát uraló erők területei. Forrás: liveumap.com

Korábban a törökök muszlim kötelességüknek érezték a szíriai menekültek befogadását, de a hangulat, az ország romló gazdasági helyzetétől talán nem függetlenül, megváltozni látszik. A német lap idéz egy felmérést, amely szerint az AKP, Erdogan elnök pártja tagjainak nyolcvan százaléka szerint az elnöküknek haza kéne küldenie a szíriaiakat.

Erdogan két tűz között

Törökország a határ mentén korábban falat épített, és az utóbbi időben állítólag újabb csapatokat küld a határvidékre, így nem biztos, hogy Erdogan beengedi egyáltalán az új menekülteket. Két tűz közé került, mert ha beengedi őket, az a belpolitikában kellemetlen, ha nem, az a külföld felé. Márpedig a külfölddel való viszonya már így is problémás.

Putyinnál van a kulcs?

Törökország még korábban küldött Idlib tartományba csapatokat, amelyek ott afféle békefenntartó, szétválasztó funkciót töltenek be a felkelők és a szíriai kormánycsapatok között. Egy török lap már azt is felvetette, nem lesz-e hivatalos háború Törökország és Szíria között. A lényeg azonban a német lap szerint az, mit csinál Oroszország.

Kísértenek a halottak, Asszad lezárná a tömegsírokat

Az Asszad-rezsim a háború alatt több tízezer ellenfelét végeztette ki, sokukról éveken keresztül semmi híre nem volt a hozzátartozóknak – írta a német N-Tv.de. Most a nyilvántartások frissítését és a hozzátartozók szűkszavú értesítését kezdték meg, állítólag a szíriai titkosszolgálatok szállítják az adatokat hozzá. Sok áldozatnál egyszerűen csak “szívleállás” és egy dátum szerepel az értesítésben, pedig minden bizonnyal politikai kivégzésekről van szó.

A feltételezések szerint a rezsim ezzel is próbálja lezárni a háborús időszakot, a múltat, eltüntetni saját nyomait. Emberi jogi szervezetek becslései szerint 80 ezren tűnhettek el örökre a rezsim börtöneiben, mások ezt százezerre teszik. Az egyik szervezet a világ legnagyobb terroristáinak nevezte Asszadot és az embereit.

A brit The Guardian 2015-ben egy szír katonai fotóssal készített interjút az ottani borzalmakról, “Caesar” álnéven, aki megkínzott emberek holttesteit fényképezte éveken keresztül. Mintegy 50 ezer ilyen fotót sikerült kicsempésznie az országból, bizonyítékaként annak, ami ott folyik.

A Wikipedián egyébként külön szócikk szól a szíriai mészárlásokról, az 1982-es "Hama mészárlás" áldozatainak számát például 10 ezer és 40 ezer közé teszik. Ennél a szíriai kormány számolt le iszlamista ellenségeivel, romba döntve közben egy egész várost.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felfedték a lapokat Kármán Andrásék: így áll össze az új kormány első igazi költségvetése, ami már az euróig mutat
Imre Lőrinc | 2026. október 20. 18:54
Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.
Makro / Külgazdaság Szakadéknyi az eltérés Varga Mihály és Kármán András számai között, ez az oka
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 18:09
A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Vitézy Dávid nem mindennapi látványt mutatott
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 17:40
Gyakorlatilag elkészült a Kúria épülete.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miért álltak le Európa nagy részén a banki szolgáltatások
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 16:01
Áramszünet volt a London melletti Google Cloud-adatközpontban. A 80 millió ügyféllel rendelkező Revolut is küzdött a hibával.
Makro / Külgazdaság Megérkezett Varga Mihályék mindenkit érintő bejelentése
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 14:00
Változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Makro / Külgazdaság Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya, újra szja-t fizethetnek a magas keresetű anyák
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 13:32
Kármán András pénzügyminiszter kedden vázolta a részletes 2027-es költségvetési terveket. Úgy látja, egymillió család járhat jobban, 40-60 ezer család viszont kevesebbet fog kapni.
Makro / Külgazdaság Megszűnik az árrésstop, de újabb terhekre panaszkodnak a kereskedők
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 13:05
Üdvözli az árrésstop kivezetését az Országos Kereskedelmi Szövetség, ugyanakkor csalódott a kiskereskedelmi különadó fennmaradása miatt. A szervezet a piaci verseny helyreállítását támogatta, és a rendkívüli adóterhek megszüntetésének menetrendjét sürgette.
Makro / Külgazdaság Jött a friss adat, így alakul az üzemanyag ára
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 12:27
A legfrissebb adatok szerint kedden nincs változás az üzemanyagárak tekintetében.
Makro / Külgazdaság Gyorsabb gazdasági növekedést vár a kormány 2027-ben
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 10:20
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.
Makro / Külgazdaság A britek többsége ismét csatlakozna az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 10:08
Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG