|
| Le Bourget, 2015. november 30. Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
A szakértői delegációk a szombat déli határidőre elkészültek egy új megállapodás-tervezettel az ENSZ 21. klímakonferenciáján. Megfigyelők szerint mindez a december 11-éig tartó értekezlet fontos állomásának tekinthető, a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint félúton tartanak a résztvevők a megállapodás felé.
Megoldatlan feladatok
A szövegben, amely a jövő héten kerül a környezetvédelmi és a külügyminiszterek elé, még mindig több száz a nyitott kérdés, és a terjedelme csak néhány oldalnyit csökkent ahhoz képest, amekkora a hét közepén volt. Akkor még mintegy 250 vitatott megfogalmazásról és 50 oldalas terjedelemről szóltak a jelentések. A legtöbb zárójeles megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a különböző fejlettségű országoknak milyen kötelezettségei legyenek.
A szombat déli határidőt a házigazda Franciaország szabta meg a szakértőknek. A delegációk egész éjjel dolgoztak, hogy határidőre megszülessen a lehető legfeszesebb tervezet. "Elkészült egy új tárgyalási alap. Az új szövegváltozatból kitűnik, hogy minden fél megállapodást akar, de még így is jelentős politikai kérdések várnak megoldásra. Minden energiánkra, ügyességünkre, kompromisszum- és távolbalátó képességünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy eredményre jussunk" - jelentette ki Laurence Tubiana francia főtárgyaló.
Létre kell jönnie
Nozipho Mxakato dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő és feltörekvő országot tömörítő G77-csoportból, valamint Kínából áll blokk vezetője pedig úgy nyilatkozott: "Mint azt Nelson Mandela (néhai dél-afrikai elnök) megmondta, a megállapodás mindaddig lehetetlennek tűnik majd, amíg létre nem jön."
Bár a 195 ENSZ-tagország közül 184 terjesztett be tervet arra, hogy a maga részéről csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, közülük sok azt a feltételt szabta ehhez, hogy pénzügyi támogatást kap a fejlett országoktól. Az egyik súlyos kérdés, hogy mely országok nyújtsanak ilyen pénzügyi támogatást. Az Egyesült Államok és más olyan országok, amelyektől eredetileg várták a támogatást, most azt kérik, hogy a fejlődő országok közül a legfejlettebbek is járuljanak hozzá a pénzügyi alaphoz. Az ilyen fejlődők azonban egyelőre visszautasítják ezt, mondván, hogy a gazdag országok ki akarnak bújni a felelősségük alól.
A tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel
