Dánia a múlt hónapban fogadta el új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját, holott a legutóbbi csak 2022 januárjára nyúlik vissza. A korábbi lecserélésének az oka egyetlen szóval magyarázható: Ukrajna.
Az értékek háborúja
Az új stratégia szerint Oroszország tavaly februári inváziója megváltoztatta az egész európai biztonsági helyzetet, és „mélyen gyökerező bizalmatlanságot, valamint hosszú távú konfrontációt és kiszámíthatatlanságot teremt”. A háborút Koppenhága az értékek háborújának tekinti. Ukrajna vagy a demokratikus európai család részévé válik, vagy visszaintegrálódik a despotikus-cári Oroszország 2.0-ba.
Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter így fogalmaz az előszóban: „úgy kell kezelnünk a világot, amilyen valójában: bizonytalan, kiszámíthatatlan és bonyolult. Néha brutális…” A miniszter leírja, hogy Oroszország nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, Kína egyértelmű jeleit adja annak, hogy több „teret” akar és kiépíti katonai kapacitásait, miközben és az USA egyre több figyelmet fordít Ázsiára, függetlenül attól, hogy ki ül a Fehér Házban.
Dánia és a NATO
A stratégiai dokumentum hangsúlyozza a parlamenti pártok nagy többségének 2022 márciusában tett elkötelezettségét. Az új stratégia szerint Dánia nemcsak, hogy 2030-ban – a tervezettnél három évvel korábban – éri el a GDP két százalékát a védelmi célokra, de túl is léphet ezen a célon.
Oroszország agresszív magatartására válaszul jelentős új védelmi befektetéseket kell eszközölni. „A jövőben Európának és Dániának nagyobb felelősséget kell vállalnia a NATO-ban” – fogalmaz az új stratégia.
Az Északi-sarkvidék és a NATO-együttműködés
Oroszország megnövelte katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken, és kiszámíthatatlanabb szereplőként viselkedik, ami további NATO-együttműködést tesz szükségessé a térségben. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az USA és Dánia Grönland északi részén már a második világháború alatt létrehozta a Thulei Légibázist, amely napjainkban főképp űrvédelmi feladatokat lát el, köztük az ellenséges ballisztikus rakéták észlelését. A légibázis az USA legészakibban fekvő támaszpontja és egyben az egyetlen, amely az északi sarkkör fölött helyezkedik el.
A stratégiai dokumentum szerint Kína növekvő érdeklődése az Északi-sarkvidék iránt szintén megváltoztatja a feltételeket. Dánia növeli katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken, hogy megerősítse a szuverenitás felügyeletét és érvényesítését.
Míg az Oroszországgal folytatott együttműködést az Északi-sarkvidéki Tanácsban Ukrajna inváziója miatt felfüggesztették, Dánia továbbra is azon fog dolgozni, hogy az Északi-sarkvidék továbbra is alacsony feszültségű régió maradjon.
Az EU-nak nagyobb döntési jogkörre van szüksége
1973-as EU-csatlakozása óta Dánia habozik feladni nemzeti szuverenitásának fontos oszlopait. Ugyanakkor Koppenhága Európát tekinti kül- és biztonságpolitikája fő platformjának. Ezért Dánia érdeke, hogy segítse az EU-t geopolitikai befolyásának növelésében.
Ukrajna, a nyugat-balkáni országok, Moldova és Grúzia (ahol Dánia nemrég nyitott új nagykövetséget) kopogtat az EU ajtaján. Dánia kész segíteni ezen országoknak jogi és gazdasági intézményeik fejlesztésében, hogy megfeleljenek az EU-csatlakozási kritériumoknak.
Az új stratégia azt is jelzi, hogy Dánia készen áll arra, hogy az európai kül- és biztonságpolitikai döntésekben az egyhangú döntések helyett a minősített többségi szavazás alkalmazását vezessék be.
A globalizáció és a szabadkereskedelem leépülés alatt áll?
Dánia tudatára ébredt a globalizáció miatti kiterjedt munkamegosztás által okozott sebezhetőségeknek. Az új stratégia azt javasolja, hogy Dánia helyezzen nagyobb hangsúlyt a szorosabb európai ipari együttműködésre, beleértve a védelmi ipari szektort is.
A zöld átállást, a digitalizálást és a kritikus infrastruktúrát további kulcsfontosságú területekként említik. Dániának robusztusabbá kell válnia, és meg kell védenie a stratégiai ellátási láncokat, még akkor is, ha ennek gazdasági ára van.
Dánia azon fog dolgozni, hogy növelje az EU stratégiai autonómiáját. A Kínával folytatott kereskedelemben az egyenlő piaci hozzáférésnek előfeltételnek kell lennie. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben a „tisztességes verseny” kulcsfontosságú – állítja a stratégia anélkül, hogy megemlítené az USA inflációcsökkentési törvényének, protekcionista intézkedéseinek negatív kihatásait Európára.
Miközben korábban a növekedés volt a globalizáció fő célja, a biztonsági lépések ma ugyanilyen fontos dimenziót jelentenek. „Először és mindenekelőtt csökkentenünk kell Dánia és Európa kritikus függőségét és sebezhetőségét” – fogalmaz a stratégia.
A kínai átpozicionálás
Dánia és Kína 2008-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, és ez a dokumentum felülvizsgálatra vár. Dánia továbbra is együttműködik Kínával az olyan globális kihívásokban, mint az éghajlatváltozás és az egészségügy, de Rasmussen hangsúlyozza, hogy Kína „rendszerszintű riválissá” vált.
A Kínával kapcsolatos jövőbeni megközelítést nem a függetlenedés, hanem a kockázatok megszüntetése jellemzi. Azt itt jegyezzük meg, hogy ez a megfogalmazás teljes mértékben megegyezik az Európai Bizottság álláspontjával, amelyet annak elnöke egy márciusi beszédében jelentett be.
Jelentős tengeri nemzetként Dániának egyértelműen érdeke a hajózás szabadságának biztosítása a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren – emeli ki a stratégia.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
