A Goldman Sachs előrejelzése szerint az európai – határidős - földgázárak 30 százalékkal csökkenhetnek a következő hónapokban. A befektetési bank a várakozását azzal indokolta, hogy az Európai Unió államai erre a fűtési szezonra megoldották az ellátási kérdéseket és komoly keresleti nyomás nem várható a következő időszakban.
Az európai piacon irányadó holland tőzsdén jegyzett TTF földgázárak az augusztusi 340 eurós csúcshoz képest számottevően visszaestek, és a napokban kifutott novemberi szállítási egység 100 euró alatt is járt. Némileg félrevezető lehet, hogy kedden ismét 120 eurón állt a határidős tőzsdei jegyzés megawattóránkénti ára, ám ennek az az oka, hogy ez már decemberi szállításra vonatkozik, amikor élénkebb keresletre számítanak a piacok. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek egy későbbi időpontra vonatkozó szerződések árai, az utóbbi napokban az úgynevezett spot piacon, amikor a szerződéskötés után kvázi azonnal elindul a gáz szállítása, ennél sokkal alacsonyabb árak is voltak, ott 30 euró alá is esett a jegyzés.
Az azonnali és a határidős piacon is ugyanaz az ok mozgatta az árakat: a kereslet drasztikusan visszaesett, miután az európai országok többségében gyakorlatilag tele vannak a tárolók, rendre 90 százalék feletti telítettségről adnak számot az egyes országok. Magyarország ebből a szempontból kicsit rosszabbul áll, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-ei adatai szerint 78 százalékon állt összességében a hazai tárolók telítettsége, igaz, nálunk a fogyasztáshoz képest Európában az egyik legnagyobb készletezési kapacitás áll rendelkezésre.
Moszkva öngólt lőtt
A szakértők egyöntetűen azt állítják, hogy Európa megnyerte az oroszok által indított gázháború idei felvonását. Moszkva hiába zárta el a csapokat, az árak az augusztusi rekordok után beszakadtak, ráadásul az orosz export is óriási visszaesést szenvedett el, hiszen az eddig Európába szállított gázt nem tudják hirtelen másnak eladni, így rendkívül környezetszennyező módon a kibányászott földgázt elfáklyázzák, vagyis ahelyett, hogy eladnák, elégetik azt. Persze az is az európai országok kezére játszott az utóbbi hetekben, hogy a szokásosnál enyhébb volt az időjárás, így a korábbi évekhez képest kevesebbet kellett fűteni, a kitárolás, a tartalékok felélése így gyakorlatilag még nem kezdődött el.
Jellemző a mostani helyzetre, hogy nem csak a tőzsdén tapasztalható a túlkínálat, de a gyakorlatban is, így például az idén Európába berobbant és az orosz szállítások kiesését helyettesítő cseppfolyósított földgáz (LNG) esetén is ez megfigyelhető. A napokban publikált jelentések szerint Európa partjainál 60 tankerhajó várakozik, hogy kiürítsék LNG-rakományukat az itteni kikötőkben. Ezen szállítmányok egy részét az uniós kereskedők még nyáron vásárolták, ám csak most érkeztek meg a szállítmányok, miközben, ahogy azt fent jeleztük, telítettek a tárolók. Valójában az iparág meghatározó információs szervezete, a GIS (Gas Infrastructure Europe) friss adatai szerint Európában a tárolói kapacitások átlagosan 94 százalékon állnak.
Azt érdemes hozzátenni, hogy a Goldman Sachs az idei év végén és a jövő év elején vár alacsonyabb árakat, ám ahogy ürülnek a tárolók, folyamatos drágulást prognosztizálnak. A most publikált elemzés szerint a betárolási időszak csúcsán 250 eurós árfolyam alakulhat ki, ami a mostani áraknál jóval magasabb, ám az idei 340 eurós rekordnál alacsonyabb. A szakértők az árak kapcsán azt látják az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek, hogy mennyi LNG jut az európai piacra. Amennyiben a kínai gazdaság tovább lassul, úgy várhatóan megfelelő lesz a kínálat és akár alacsonyabb árak is lehetnek. Ha viszont Peking hatékonyan tudja kezelni a kihívásokat és gyorsabb ütemre vált a gazdasági növekedés, úgy elszívhatják Európa elől ezt az energiahordozót. Európai oldalról pedig az jelent bizonytalanságot, hogy az energiahatékonysági- és zöldenergiás beruházásokat a gázkrízis hatására fel tudják-e pörgetni, hiszen ezek segíthetnek abban, hogy csökkenjen a földgáz iránti igény.
Mi lesz a magyar fogyasztókkal?
Az látszódik, hogy idén nem várható változás a hazai fogyasztói árakban, hiszen azok az év végéig rögzítettek. Mégis felmerül, hogy amennyiben tartós lesz az áresés, akkor azt akár a hazai lakosság is érzékelheti. A rezsicsökkentett ár ugyan várhatóan akkor sem fog változni, hiszen a szerdai tőzsdei ár köbméterenként 480 forint körüli árat feltételez, ami jóval drágább, mint a kedvezményes 102 forintos ár. Hivatalos adatot nem ismerünk, ám egyéb forrásokból levezetve a lakossági fogyasztás valamivel több, mint háromnegyede ilyen áron történik. Ilyen árkülönbség mellett gyakorlatilag biztosra lehet mondani, hogy a rezsicsökkentett árak még tartós tőzsdei zuhanás esetén sem fognak változni. Azt persze érdemes kiemelni, hogy a piaci és a fogyasztók által fizetett alacsonyabb ár különbözetére a költségvetésben halmoznak fel pénzt, ezt emlegették rezsivédelmi alapként.
Kérdés, hogy a rezsivédelmi alapba a tervek szerint 2023-ba elkülönítésre kerülő 700 milliárd forint mire lesz elég. Valószínűsíthető, hogy a 2021-es teljes 4 milliárd köbméterhez képest érezhetően csökkenni fog a lakossági fogyasztás, és visszamegyünk a korábban jellemző 3,5 milliárd köbméterre. Amennyiben a jelenlegi tőzsdei árakat vesszük figyelembe akkor a rezsicsökkentett gázon az MVM nagyjából 1000 milliárd forintot bukik, tehát a különadókon túl még 300 milliárd forinttal kell kipótolni a földgáz miatt a társaság költségvetését. Ugyanakkor 100 euró/MWh vásárlási ár környékén már nagyjából fedezi a rezsivédelmi alap bevétele a lakossági kiadásokat. Ekkor tehát nem kell például a magasabb lakossági piaci árból pótolni a veszteségeket, így a jelenleg ott alkalmazott 752,50 forintos ár akár csökkenhet is. Ennek persze ellent mond az, hogy tárolók feltöltése ennél jóval drágábban történt meg, laptársunk, az mfor.hu korábbi becslése 170-180 eurós átlagárat feltételezett. Így elképzelhető, hogy amíg azt nem fogyasztjuk el, addig nem fognak a lakossági piaci árakhoz nyúlni.
Felmerül persze, hogy ezekről ki dönt? Az aktuális kormányrendelet (259/2022., amelyet július 21-én hirdettek ki), amely az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározását rögzíti, úgy szól, hogy a rendelkezéseket negyedévente felülvizsgálják, ennek első időpontja 2022. december 30. Jövőre pedig MEKH a lakossági piaci árat negyedévre – az egyetemes szolgáltató adott negyedévet tíz nappal megelőzően tett adatszolgáltatása alapján, annak megtételét követő legfeljebb hat munkanapon belül – határozza meg. A hivatal által alkalmazott számítási képlet nem ismert, de a piaci és a sajtóban megjelent információk szerint a rendszerhasználati díj megállapításához hasonlóan történhet ez is, vagyis az előző negyedév költségeit (átlagárat) vehetik figyelembe. Az október elején 170 euróról csökkenő tőzsdei ár ebből a szempontból reményt keltő lehet, hiszen a lakossági piaci ár 752,50-es szintje nagyjából 175 eurós tőzsdei ár esetén adódik.
Persze a történetben még mindig lehet egy csavar, ugyanis hiába a kormány, illetve leggyakrabban Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az, aki a gázszerződéseket bejelenti, de jure ez nem egy államközi szerződés, hanem két vállalat a magyar MVM és az orosz Gazprom között jön létre. Üzleti titokra hivatkozva pedig nem ismertek azok részletei, így nem tudjuk, hogy valójában milyen áron szállítják a gázt az oroszok. Arról ugyan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ejtett el információkat, hogy az ár a TTF árfolyamát követi, de mást nem tudunk. Vannak ugyan feltételezések, hogy azt 8 százalékkal haladja meg a magyar fél által fizetendő összeg, amit két hónap csúszással kell kiegyenlíteni, de ezek nem hivatalos információk. Amit viszonylag pontosan lehetett számszerűsíteni, az a különleges gázkészlet ára, ahol nagyjából 260 eurót (MWh) fizettünk, ami köbméterenként hozzávetőleg 1100 forint körüli árat ad. Így még az az abszurd helyzet is előfordulhat, hogy a tőzsdei árak csökkennek, és azt várnánk, hogy a MEKH alacsonyabb lakossági piaci árról dönt, de végül a „túlfogyasztók” mégis hoppon maradnak.
Irán újabb kigyulladt tankerekről számolt be. 
