Komoly fizetésemelésről és egy korszak végéről beszélt Orbán

Sir Suma Chakrabarti - MTI Fotó: Kovács Tamás

Az EU nélkül nem tartanánk itt

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budapesten tartott konferenciát pénteken A növekedés újraélesztése, versenyképesség és beruházás címmel. Az  egyik nyitóbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök tartotta.

Előtte Suma Chakrabarti állt a színpadra, aki arról beszélt: az elmúlt 25 évben a régió országai nagy utat tettek meg, jelentős növekedésen ment át a gazdaságuk, több esetben olyan országokat előzött meg a növekedés mértéke, mint például Szingapúr - megkezdődött a felzárkózás a fejlett nyugati országokhoz. Ebben a legnagyobb szerepe az országok saját erőfeszítéseinek van, de persze az EBRD is hozzájárult a folyamathoz. Az azonban biztos, hogy az Európai Unió nélkül az elmúlt 25 évben elért gazdasági növekedés csak sokkal nehezebben lett volna elérhető.

A régió országai számos hasonló kihívással küzdenek – ilyen a munkaerő létszámának jelentős csökkenése – 10 millióval csökkent a munkaképes népesség száma az elmúlt 25 évben, az alacsony születési ráta és a kivándorlás következményeként. A következő 25 évben is hasonló folyamatokra kell számítani az EBRD elnöke szerint. A hitech technloógiák, intelligens vállalatok területén is jelentős a régiós lemaradás, valamint gondot okoz, hogy nem hatékony az energiafelhasználás és túl nagy az energiaimport-függőség. A válasz azonban ezekre a kérdésekre az EBRD elnöke szerint nem az antiglobalizáció, az integráció leállítása vagy visszafordítása, a protekcionalizmus. Az MTI-nak adott interjúban korábban azért azt is hozzátette: őszintén el kell ismerni azt is, hogy a globalizáció egyvalamiben nem járt sikerrel, ez pedig az egyenlőtlenségek felszámolása, márpedig az egyenlőtlenségek táplálják a protekcionizmust és a gazdasági nacionalizmust.

A második napon vagyunk

Orbán Viktor beszédét bibliai idézettel kezdte: a Teremtés könyvéből idézett, a második napot, amikor  Isten megteremtette a szárazföldet. („Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.” Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.” Forrás >>)

A hosszú arcok éjszakája utáni második napon vagyunk, vagy aki nem a bibliai idézeteket választaná, a Big Bang után két nappal, és mégis élünk. What a wonderful world, a demokrácia él és virágzik, ez ebből is látszik – utalt Trump győzelmére Orbán.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Roszen Plevneliev bolgár köztársasági elnök, Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke az EBRD konferenciáján a Pesti Vigadóban 2016. november 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Fekete bárány vagy sikertörténet?

Ez a kérdés kíséri évek óta Magyarországot. Vannak gazdasági és politikai korszakok, amikor úgy érezzük, értjük a játékszabályokat, azonban egyszer csak kiderülhet, hogy a tankönyvi gazdasági receptúrák nem működnek, a tudás elveszíti érvényességét. Ilyen volt a helyzet a 2000-es évek második felében Magyarországon, és ilyen a helyzet most Európában. Európa  nem találja a megoldást számos fontos kérdésre – az eurózóna gazdasági nehézségeire, az ukrán válságra vagy a modernkori népvándorlás kérdésére.

Határozott és világos politikai vezetés nélkül nem jön létre sikeres gazdaságpolitika, ilyenkor vezetés kell, erős parlamenti többséggel, el kell tudni szakadni a régi megoldásoktól. Ez Magyarországon megtörtént Orbán szerint, a gazdasági növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatást és az adósság csökkentését egyszerre sikerült megvalósítani, ami pedig a tankönyvek szerint nem lett volna lehetséges. A Moody’s felminősítési döntésére is emlékeztetett.

Aki eltér a szabályoktól, az a politikai játszmában könnyem populista bélyeget kap. De lehet-e populistának hívni azt a politikát, amelynek eredményeként 1,8 millió adófizetőből 4,4 millió lett, az adósságrátát 85-ről 65 százalékra, a költségvetési hiányt 3 százalékos szint alá csökkentette? – tette fel a kérdést Orbán.

Vége az olcsó munkaerő korszakának

Az elért eredményekkel együtt is igaz, hogy a magyar gazdaságnak átfogó átalakításra, reformra van szüksége – mondta Orbán. A versenyképesség növelése komplex feladat, amiben a gazdaság minden szereplőjének – az államnak, a cégeknek, a pénzügyi közvetítő rendszernek, a családoknak, a civil szférának is – részt kell vennie.

Lezárult egy gazdaságfejlesztési korszak, ami az olcsó munkaerőre építő külföldi beruházásokon alapult. Továbbra is szükség van külföldi beruházásokra, de a versenyképesség többé már nem innen érkezik majd. Magyarországnak és a többi kelet-európai országnak is szembe kell néznie a bérnyomás jelenségével. A politikai valóság és a gazdaság növekedése is magasabb béreket követel, enélkül nem képzelhető el a versenyképesség növekedése. Magyarország 2002-ben azt a példátlan kísérletet hajtotta végre, h egy lépésben 50 százalékkal emelte a béreket – néhány éven belül ebbe tönkrement, mondta Orbán. Növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások tudnak kifizetni, a versenyképesség ebben a kérdésben tehát előfeltétel.

Adócsökkentésre van szükség

A költségvetésnek egyre kevesebb forrást kell kivonnia a gazdasághoz, egyébként nem tud hozzájárulni a versenyképességhez – mondta Orbán. Csökkenteni kell a társasági adó 10 és 19 százalékos kulcsát, az szja 15 százalékos kulcsát, a munkáltatói járulékokat. Támogatni kell a vállalati szektor k+f kiadásainak emelését, de közben javítani kell magának az államnak a versenyképességét is: a bürokráciát csökkenteni kell.

Európán belül bennünket is gyötörnek a demográfiai problémák. Mi nem migrációval, hanem társadalom- és családpolitika segítségével kívánjuk ezt megoldani, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatásokat fejleszteni kell Orbán szerint.

Javítani kell a munkaerő minőségét, jobb és magasabb szintű kompetenciákra, rugalmasságra, kreativitásra van szükség a mostani dolgozóktól és a következő generációtól is.

Miben gyengék a magyar bankok?

Egy versenyképes gazdaság elképzelhetetlen egy megfelelően versengő bankrendszer és versenyképes pénzügyi közvetítő rendszer nélkül, ezen sikeresen dolgozik együtt az EBRD-vel a kormány. A bankrendszerünk most jó állapotban van, a korábbi évek hosszú árnyéka halványul, a szereplők nyereséggel számolhatnak. Hatékonyság és új technológiák alkalmazásában azonban le vagyunk maradva a világ élvonalától és néhány régiós versenytárstól is. Emellett a régió tőzsdéi fejletlenek, ha megtaláljuk a módját a fejlesztésnek, fontos lépést teszünk a versenyképesség növelése felé – tette hozzá Orbán.

Reform-ellenzékiek vagyunk

Nehéz vitákat vívtunk amiatt, hogy a magyar gondolkodás eltér a mainstreamtől, az európai színtéren inkább reform-ellenzékinek számítunk, szeretnénk a mi modellünk elemeit az európai politikában is viszont látni. A magyar modell tulajdonképpen a munkaalapú gazdaság, a workfare society – nem ez az egyetlen lehetséges válasz Európa problémáira, de az egyik azok közül, amelyet érdemes tanulmányozni. Miután ez kivezetett minket egy a görögnél is mélyebb válságból, érdemes tanulmányozni – mondta Orbán. (A magyar és a görög helyzet összehasonlítása azonban erősen sántít, ahogy erre egy korábbi alkalommal már rámutattunk.)

Minek a második napja van ma?

Ez annak a történelmi eseménynek a második napja, amikor a nyugati civilizáció sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából – mondta Orbán. A liberal non-democracy napjainak 20 év után vége, visszatérhetünk az igazi demokráciához, a politikai korrektség megbénító kényszerétől megszabadulva. Nagy napokat élünk, mi a Brexitet is ennek tükrében nézzük, ami Orbánék értelmezésében nem tragédia, hanem egy népnek a kísérlete arra, hogy más utakon boldoguljon.

Egy nagy szellemi átalakulás fontos lépéseit éljük – mondta beszéde végén Orbán.