Komoly fizetésemelésről és egy korszak végéről beszélt Orbán

Az EU nélkül nem tartanánk itt

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budapesten tartott konferenciát pénteken A növekedés újraélesztése, versenyképesség és beruházás címmel. Az  egyik nyitóbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök tartotta.

Előtte Suma Chakrabarti állt a színpadra, aki arról beszélt: az elmúlt 25 évben a régió országai nagy utat tettek meg, jelentős növekedésen ment át a gazdaságuk, több esetben olyan országokat előzött meg a növekedés mértéke, mint például Szingapúr - megkezdődött a felzárkózás a fejlett nyugati országokhoz. Ebben a legnagyobb szerepe az országok saját erőfeszítéseinek van, de persze az EBRD is hozzájárult a folyamathoz. Az azonban biztos, hogy az Európai Unió nélkül az elmúlt 25 évben elért gazdasági növekedés csak sokkal nehezebben lett volna elérhető.

A régió országai számos hasonló kihívással küzdenek – ilyen a munkaerő létszámának jelentős csökkenése – 10 millióval csökkent a munkaképes népesség száma az elmúlt 25 évben, az alacsony születési ráta és a kivándorlás következményeként. A következő 25 évben is hasonló folyamatokra kell számítani az EBRD elnöke szerint. A hitech technloógiák, intelligens vállalatok területén is jelentős a régiós lemaradás, valamint gondot okoz, hogy nem hatékony az energiafelhasználás és túl nagy az energiaimport-függőség. A válasz azonban ezekre a kérdésekre az EBRD elnöke szerint nem az antiglobalizáció, az integráció leállítása vagy visszafordítása, a protekcionalizmus. Az MTI-nak adott interjúban korábban azért azt is hozzátette: őszintén el kell ismerni azt is, hogy a globalizáció egyvalamiben nem járt sikerrel, ez pedig az egyenlőtlenségek felszámolása, márpedig az egyenlőtlenségek táplálják a protekcionizmust és a gazdasági nacionalizmust.

A második napon vagyunk

Orbán Viktor beszédét bibliai idézettel kezdte: a Teremtés könyvéből idézett, a második napot, amikor  Isten megteremtette a szárazföldet. („Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.” Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.” Forrás >>)

A hosszú arcok éjszakája utáni második napon vagyunk, vagy aki nem a bibliai idézeteket választaná, a Big Bang után két nappal, és mégis élünk. What a wonderful world, a demokrácia él és virágzik, ez ebből is látszik – utalt Trump győzelmére Orbán.

Fekete bárány vagy sikertörténet?

Ez a kérdés kíséri évek óta Magyarországot. Vannak gazdasági és politikai korszakok, amikor úgy érezzük, értjük a játékszabályokat, azonban egyszer csak kiderülhet, hogy a tankönyvi gazdasági receptúrák nem működnek, a tudás elveszíti érvényességét. Ilyen volt a helyzet a 2000-es évek második felében Magyarországon, és ilyen a helyzet most Európában. Európa  nem találja a megoldást számos fontos kérdésre – az eurózóna gazdasági nehézségeire, az ukrán válságra vagy a modernkori népvándorlás kérdésére.

Határozott és világos politikai vezetés nélkül nem jön létre sikeres gazdaságpolitika, ilyenkor vezetés kell, erős parlamenti többséggel, el kell tudni szakadni a régi megoldásoktól. Ez Magyarországon megtörtént Orbán szerint, a gazdasági növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatást és az adósság csökkentését egyszerre sikerült megvalósítani, ami pedig a tankönyvek szerint nem lett volna lehetséges. A Moody’s felminősítési döntésére is emlékeztetett.

Aki eltér a szabályoktól, az a politikai játszmában könnyem populista bélyeget kap. De lehet-e populistának hívni azt a politikát, amelynek eredményeként 1,8 millió adófizetőből 4,4 millió lett, az adósságrátát 85-ről 65 százalékra, a költségvetési hiányt 3 százalékos szint alá csökkentette? – tette fel a kérdést Orbán.

Vége az olcsó munkaerő korszakának

Az elért eredményekkel együtt is igaz, hogy a magyar gazdaságnak átfogó átalakításra, reformra van szüksége – mondta Orbán. A versenyképesség növelése komplex feladat, amiben a gazdaság minden szereplőjének – az államnak, a cégeknek, a pénzügyi közvetítő rendszernek, a családoknak, a civil szférának is – részt kell vennie.

Lezárult egy gazdaságfejlesztési korszak, ami az olcsó munkaerőre építő külföldi beruházásokon alapult. Továbbra is szükség van külföldi beruházásokra, de a versenyképesség többé már nem innen érkezik majd. Magyarországnak és a többi kelet-európai országnak is szembe kell néznie a bérnyomás jelenségével. A politikai valóság és a gazdaság növekedése is magasabb béreket követel, enélkül nem képzelhető el a versenyképesség növekedése. Magyarország 2002-ben azt a példátlan kísérletet hajtotta végre, h egy lépésben 50 százalékkal emelte a béreket – néhány éven belül ebbe tönkrement, mondta Orbán. Növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások tudnak kifizetni, a versenyképesség ebben a kérdésben tehát előfeltétel.

Adócsökkentésre van szükség

A költségvetésnek egyre kevesebb forrást kell kivonnia a gazdasághoz, egyébként nem tud hozzájárulni a versenyképességhez – mondta Orbán. Csökkenteni kell a társasági adó 10 és 19 százalékos kulcsát, az szja 15 százalékos kulcsát, a munkáltatói járulékokat. Támogatni kell a vállalati szektor k+f kiadásainak emelését, de közben javítani kell magának az államnak a versenyképességét is: a bürokráciát csökkenteni kell.

Európán belül bennünket is gyötörnek a demográfiai problémák. Mi nem migrációval, hanem társadalom- és családpolitika segítségével kívánjuk ezt megoldani, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatásokat fejleszteni kell Orbán szerint.

Javítani kell a munkaerő minőségét, jobb és magasabb szintű kompetenciákra, rugalmasságra, kreativitásra van szükség a mostani dolgozóktól és a következő generációtól is.

Miben gyengék a magyar bankok?

Egy versenyképes gazdaság elképzelhetetlen egy megfelelően versengő bankrendszer és versenyképes pénzügyi közvetítő rendszer nélkül, ezen sikeresen dolgozik együtt az EBRD-vel a kormány. A bankrendszerünk most jó állapotban van, a korábbi évek hosszú árnyéka halványul, a szereplők nyereséggel számolhatnak. Hatékonyság és új technológiák alkalmazásában azonban le vagyunk maradva a világ élvonalától és néhány régiós versenytárstól is. Emellett a régió tőzsdéi fejletlenek, ha megtaláljuk a módját a fejlesztésnek, fontos lépést teszünk a versenyképesség növelése felé – tette hozzá Orbán.

Reform-ellenzékiek vagyunk

Nehéz vitákat vívtunk amiatt, hogy a magyar gondolkodás eltér a mainstreamtől, az európai színtéren inkább reform-ellenzékinek számítunk, szeretnénk a mi modellünk elemeit az európai politikában is viszont látni. A magyar modell tulajdonképpen a munkaalapú gazdaság, a workfare society – nem ez az egyetlen lehetséges válasz Európa problémáira, de az egyik azok közül, amelyet érdemes tanulmányozni. Miután ez kivezetett minket egy a görögnél is mélyebb válságból, érdemes tanulmányozni – mondta Orbán. (A magyar és a görög helyzet összehasonlítása azonban erősen sántít, ahogy erre egy korábbi alkalommal már rámutattunk.)

Minek a második napja van ma?

Ez annak a történelmi eseménynek a második napja, amikor a nyugati civilizáció sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából – mondta Orbán. A liberal non-democracy napjainak 20 év után vége, visszatérhetünk az igazi demokráciához, a politikai korrektség megbénító kényszerétől megszabadulva. Nagy napokat élünk, mi a Brexitet is ennek tükrében nézzük, ami Orbánék értelmezésében nem tragédia, hanem egy népnek a kísérlete arra, hogy más utakon boldoguljon.

Egy nagy szellemi átalakulás fontos lépéseit éljük – mondta beszéde végén Orbán.