Egyre gyakoribbak a külföldi munkások Japánban, főként a városi munkaerő piacon. Az utóbbi időben erősen megnőtt a külföldi munkavállalók száma a szigetországban: a jelenleg 1,3 millió ember már a lakosság 2 százalékát jelenti.
Bár hagyományosan a zöldkártyákat főként magasan képzett külföldiek (highly skilled foreigners) kapják, a gyakorlatban az alacsonyabb végzettségű munkaerőt is lehet alkalmazni tanulói vagy gyakornoki státuszban. Júniusban a kormány pedig bejelentette: kijelölt készségekhez megfelelő letelepedési engedélyt is létrehoz, hogy 2025-ig mintegy fél millió külföldivel pótolja ki a meglévő munkaerőt – főként a mezőgazdaság, építőipar, vendéglátás, egészségügyi szférákban – írja az Economist.
Kevesen érkeztek idáig
Japánban sosem volt nagy keletje a külföldi munkavállalók bevándorlásának, itt vehető észre ugyanis a legnagyobb homogenitás a népességben: míg itt csupán 2 százalék a külföldiek aránya, Dél-Koreában 4, Franciaországban pedig már 16 százalék. Szociológiai szempontból ez összefüggésben van társadalom szintű félelmekkel azzal kapcsolatban, hogy más kultúrák keveredése mennyire rombolja a sajátot, illetve, hogy a külföldiek és a lakók miként képesek kommunikálni ilyen szakadékok között.
|
Új dolgozók nélkül is csökkenthető a munkaerőhiány – itt van, hogyan Egy év alatt erős ütemben nőtt a betöltetlen munkahelyek száma a versenyszférában, a megoldást azonban nem csak új emberek felvétele jelentheti: a belső tartalékok feltárásával harmadával is gyorsítható az ügyintézés, ami a túlóra csökkentésén túl a dolgozók leterheltségét is javítja. Az automatizálás ugyanis csak félmegoldás: az ügyfelek előbb-utóbb úgyis egy valódi emberrel akarnak majd beszélni. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Japán lakossága azonban elöregedő és zsugorodó tendenciát mutat. Hogy az egyre szűkülő munkásosztályt pótolják, a vezetés megpróbálja a nőket és az idősebbeket is munkarendbe állítani, illetve mesterséges intelligenciával segíteni a munkafolyamatokat. Ez azonban érezhetően nem elég, az vállalatok ugyanis versenyképességük és globális jellegük megőrzése végett is alkalmaznának külföldieket.
A vállalatai szintű nyomás pedig komoly szempont a kormány stratégiájában. Az elmúlt 20 évben a 30 alatti munkavállalók aránya mintegy negyedével csökkent. Az egyre idősödő társadalom ráadásul egyre több speciális munkakörben növeli a keresletet, főként az egészségügyi ellátás terén. Nővérnek ugyanakkor kevés japán tervez menni a szűkös anyagi juttatások miatt.
Egyre többen pártolják
Jelenleg mintegy 60 százalékkal több álláslehetőség van, mint munkakereső, a mezőgazdaság, az építőipar és az egészségügy pedig nagyon ráutalt a külföldi munkavállalókra. A felvirágzó turizmus a közelbúltban sok idegen arcot hozott az országban, ami növelte a helyiek bizalmát a külföldiek beilleszkedési képességeivel kapcsolatban. Egy tavaly készített felmérés is ezt a puhulást igazolja: azzal kapcsolatban, hogy Japán engedjen-e be több határon túli munkavállalót, egyenlő arányban érkeztek az igenek és a nemek (42-42 százalék).
Japánnak azonban nem lesz egyszerű dolga a külföldiek elcsábításában, a nyelvi akadályok ugyanis jelentősek: bár a magasan végzett munkavállalók letelepedése nem nyelvtudáshoz kötött, csupán pár cég működik angolul. Alacsonyabb képzettségűeknél továbbra is kötelező a japán nyelv ismerete, de jelenleg ők sem hozhatnák magukkal családjukat új, kijelölt képességű engedélyükkel. Továbbá azon cégek, ahhoz a rangidő határozza meg a vállalati struktúrát, szintén nehéz helyzetben lesznek.
Japánnak sokat kell tennie a külföldiek sikeres integrációjáért. Azzal, hogy idáig csupán pár, magasan képzett ember jött, elkerülhető volt bármilyen beilleszkedést segítő irányelv megalkotása. Az új áramlat azonban már nem maradhat ilyesmi nélkül, ez ugyanis könnyen abba a problémakörbe húzhatja az országot, amiért eleve nem volt megengedett a széleskörű migráció.
|
Csak a magyar kormány látja máshogy? Ezt gondolja Európa a bevándorlókról Az Európai Bizottság kutatásával arra akart fényt deríteni, miként vélekedik az átlag európai a bevándorlás kérdéséről. A felmérés szerint máris meglepően sokan tartanak kapcsolatot külföldről érkezett emberekkel, ugyanakkor sokan aligha informáltak a kérdésben. Az integráció állami támogatása egyértelműen fontos, ugyanakkor a bevándorlók korlátozott beilleszkedési hajlandósága is lényeges szempont hosszútávon. További részletek >>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,72 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
