Komor jövőt jósol Brüsszel a magyar gazdaságnak
Szerda délelőtt tette közzé az Európai Unió a tagországokra vonatkozó gazdasági előrejelzését, amely Magyarország esetében igen pesszimista jövőképet vetít előre. Erőteljes gazdasági visszaesésről és megugró munkanélküliségről szól a brüsszeli prognózis.
A koronavírus miatt minden korábbi gazdasági prognózist el lehet dobni, de az új előrejelzések is lassan napvilágot látnak. Az Európai Unió is teljesen átírta a korábbi várakozásait, amelyek közül számunkra a Magyarországra vonatkozó a legfontosabb. Az anyag pesszimista a magyar várakozások kapcsán, és elégtelennek tartja a fiskális lépéseket, így nem lesz meglepetés, ha a kormányzati kommentárok újabb brüsszeli aknamunkának fogja titulálni az előrejelzést.
Ott üt a járvány nagyot, ahol erősek voltunk
Az anyag elöljáróban megjegyzi, hogy a világjárvány okozta gazdasági sokk az üzleti ciklus csúcsán érte el a magyar gazdaságot. A globális kereslet visszaesése és a járvány visszaszorítását célzó intézkedések erősen sújtották a magyar gazdaságot. Az Európai Unió szerint különösen a Magyarországon erős jelenléttel bíró ágazatokat nem kímélte a járvány, ugyanakkor problémának tartják a fiskális politika erőtlen lépéseit is. A fentiek miatt az EU szerint 2020-ban erős recesszió sújtja majd Magyarországot, és a fellendülés csak lassabban és fokozatosan követi majd a visszaesést.
Az Európai Unió az előrejelzését arra alapozza, hogy a határok lezárása és a kijárási korlátozások olyan szektorokat sújtanak, amelyek a magyar gazdaság zászlóshajóinak számítottak. Ezeket nevesíti is az anyag, miszerint a turizmus és a közlekedés/logisztika, amelyek a szolgáltatás-export felét teszik ki, a leginkább érintett ágazatok. Biztató tény, hogy az ipari és építőipari tevékenységeket (más országokkal összevetve) csak mérsékelten korlátozta a járvány. Ugyanakkor az exportpiacok bezáródása miatt a feldolgozóipar intenzitása is erősen visszaesett. A magyar gazdaságban meghatározó szerepet játszik néhány magas ciklusú iparág, mint például az autóipar, amelyeket a nemzetközi recesszió különösen erősen sújt.
Az EU-s anyag elismeri a likviditás bővítését célzó lépéseket, kezdve a 2020-as évre hirdetett hitelmoratóriumtól a jegybanki programokig. Ugyanakkor az olvasható ki a dokumentumból, hogy
fiskális oldalon határozottabb lépéseket várt Brüsszel az Orbán-kormánytól.
Az év elején ugyan a tavalyi erős növekedési dinamika még tartott, ám márciustól várhatóan éles törést láthatunk majd, a gazdasági visszaesés a második negyedévben éri majd el a mélypontját. Az év második felében a gazdasági fokozatos fellendülése várható, ahogy a kijárási és közlekedési korlátozásokat megszüntetik. Az EU szerint a rugalmas munkaerőpiacnak köszönhetően a munkanélküliség hirtelen megugrására lehet számítani. A vállalatoknak nyújtott hitelek és más likviditásbővítő lépések, továbbá a munkahelyvédelmi intézkedések, illetve a bértámogatás várhatóan csak korlátozott hatású lesz. Következésképpen a lakossági fogyasztás hirtelen csökkenésére lehet számítani.
Brutális GDP-csökkenést jósol az EU
Az EU előrejelzése szerint 2020-ban a GDP 7 százalékkal fog zuhanni - ahogy arról már az Mfor.hu beszámolt -, miközben a munkanélküliségi ráta 2019. évi 3,4 százalékról 7 százalékra emelkedhet.
A gazdasági visszaesése kapcsán érdemes ugyanakkor egy kicsit megállni, hiszen az EU prognózisa a legrosszabbnak számít a nagy nemzetközi szervezetek által közétett adatok közül. Néhány hete az IMF (amely alaphelyzetben Brüsszelhez hasonlóan a magyar kormány egyik mumusa) 3 százalékos GDP-csökkenést jelzett előre, amely kapcsán a kommentár az volt, hogy hazánk az EU-tagok közül az egyik legkisebb veszteségre számíthat. Hasonlóan fekete báránynak számítanak a kormányzati kommunikációban a hitelminősítők, melyek közül az S&P egy hete közölte a verdiktjét, amelyben 4 százalékos visszaesést vár.
Érdemes megjegyezni, hogy az EU persze nem feltétlen a kisujjából szopja a 7 százalékos zuhanást, mert a magyar kormány által frissített konvergenciaprogramban is szerepel egy ilyen forgatókönyv, ám ez a gyengülés a kormány szerint csak elhúzódó válság esetén reális. Az alapforgatókönyv szerint a kormány idén 3 százalékos recesszióval számol. Ezzel szemben az EU a nagyon pesszimista lehetőséget tartja alappályának.
Ami az inflációt illeti, az EU-s előrejelzés - a konvergenciaprogramban szereplő számsorokkal párhuzamosan - lassuló pénzromlást vár. Igaz, az általános árszínvonal a kormány által várt 2,8 százalékos szintnél kicsit nagyobb mértékben növekszik, az EU ugyanis az idei évre 3 százalékos inflációval számol.
