November 10-től rendelték el az egyre növekvő számú koronavírusos beteg folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a nem életbevágóan fontos műtétek, - ideértve az egynapos sebészetet is - halasztását. Kivételt képeznek a rendelkezés alól a sürgősségi ellátások, amelyek nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
Továbbra is meg kell kapniuk a szükséges ellátást a rákbetegeknek, menniük kell tovább a szervezett onkológiai szűrővizsgálatoknak, nem maradhatnak el a fontos kardiológiai ellátások, biztosítani kell meddőségi kezeléseket is, és szervátültetéseket is lehet végezni a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett.
Múlt heti cikkünkben megnéztük, s azt tapasztaltuk, hogy szürkehályog műtétre várnak a legtöbben jelenleg az országban, (a NEAK-várólistája szerint 9737 fő), a második helyen a térdprotézisre várók állnak (6503 fő), míg a bronzérmet a csípőprotézisre várakozók létszáma (742 fő) viszi el.
Ezért érdekes, hogy a mindeközben a tényleges várakozási idő a műtéteknél alig változott valamit. Hiszen a logikus az lenne, ha a műtétre várakozók növekedésével együtt a tényleges várakozási idő is növekedne, de egyes műtéteknél nem hogy nőtt, de még csökkent is ez a szám.
Megkérdeztük erről a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőt, és a sajtóosztálytól ezt a választ kaptuk:
"A 2020. év végi státusz szerint az összes várakozók száma országos szinten nem növekedett. Az ellátott esetek tényleges várakozási ideje egyes ellátásoknál még csökkent is.
Ez a változás azzal magyarázható, hogy a pandémia veszélyhelyzete alatti mindkét hullámban valamint az első hullámot közvetlenül követő ellátási időszakban a szolgáltatók a szakmai prioritás szerint többségében az időközben sürgőssé vált esetek ellátását vették előre. Ehhez az eredményhez nemcsak a szolgáltatók döntése, hanem sokszor a betegek hajlandósága is hozzájárult: a súlyosabb állapotban lévő, fájdalmakkal élő betegek jobban vállalták az esetleges pandémiás kockázatokat szemben azokkal a betegekkel, akiknek a betegsége még egy kevésbé súlyos stádiumban volt. A várólista helyzet pontos megítélése azonban további indikátorok vizsgálatát is igényli.
"A várólista rendszerből az is jól látszik, hogy a tervezett várakozási idők jelentősen megemelkedtek. Ennek a tendenciának az értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi szolgáltatók az ellátási rend normál menetére történő visszaállás bizonytalan kezdési időpontja miatt inkább távolabbi időpontot jelöltek meg, amely az újraindítás után pontosításra, csökkentésre kerülhet".
A betegek érdekében az egészségügyi kormányzattal, valamint a szolgáltatókkal együtt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is annak érdekében dolgozik, hogy a várakozási idők csökkenésében korábban tapasztalt kedvező tendenciát minél hamarabb ismét el lehessen érni" - írja a NEAK válaszában.
Múlt heti cikkünkben kitértünk egyébként arra is, hogy egyes nem elektív, azaz halasztható műtéteknél valóban tudott létszám-csökkenést is tudott produkálni az egészségügy. A leglátványosabb változás a diagnosztikus szívkatéterezésnél és a koszorúér stent beültetésnél tapasztalható, ahol mindkét operációnál november 10. óta 177 fővel csökkent a várakozók száma. A második helyen rádiófrekvenciás katéterabláció és a szív elektrofizológiás vizsgálata áll (72-72 fős csökkenéssel), míg a harmadik helyezést a transzkatéteres szívbillentyűbeültetés viszi, ahol 29 fővel kevesebben várnak a veszélyhelyzeti rendelkezés ellenére.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
