A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kórházi várólistái szerint az elektív műtétek elhalasztásának napján, 2020. november 9-én 27 185 fő várakozott az országban valamilyen műtétre, amit most, egy hónap elteltével sikerült 26 451 főre letornázni úgy, hogy közben műtéteket halasztottak el. Ez jó apropó volt arra, hogy megnézzük: hogyan alakult a várakozók létszáma azóta, hogy 2019. áprilisában elindultak a NEAK nyilvános várólistái. Látható, hogy idén szeptemberben volt a legmagasabb a várakozók száma.
A novemberi, nem sürgős műtétek elhalasztásáról szóló rendeletre azért volt szükség, hogy a kórházak a felszabaduló erőforrásaikat érthető módon a koronavírusos betegekre tudják fókuszálni. Ennek érelmében november 9-től felfüggesztették az elektív (halasztható) operációkat, ideértve az egynapos sebészetet is. A kijelölés nem vonatkozik a korábbi miniszteri utasítás alapján mentesített intézményekre és kivételt jelentenek a sürgősségi ellátások, amelyek nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
Hogy mi számít halaszthatónak? Az EMMI szerint továbbra is el kell végezni valamennyi onkológiai ellátást, a szervezett onkológiai szűrővizsgálatokat, a szakmai kollégium által ajánlott kardiológiai ellátásokat, valamint biztosítani kell a meddőségi kezelések zavartalan működését és szervátültetéseket is lehet végezni a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett.
Ami biztos: a gerinc-, térd- és csípőoperációk lényegében teljesen le kellett hogy álljanak.
Idén már egyszer sor került a nem sürgős műtétek elhalasztására a tavaszi karantén idején. Akkor március 16-tól május 4-ig tartott ez az időszak, május 4-től fokozatosan enyhítettek a szigoron, és június 18-tól vált lehetővé, hogy ismét mindenkit ellássanak. Akkor meg is írtuk, hogy döbbenetes módon megnőttek a kórházi várólisták.
Csak emlékeztetőül: míg a járvány előtt, február elején 29 176 fő várt műtétre, addig június 9-én már csak 15 858 páciens, hiszen a befagyasztott várólistákra nem lehetett jelentkezni. Emiatt fordulhatott elő, hogy februárhoz képest
- KILENCSZERESÉRE ugrott a várakozással töltendő napok száma a járvány miatt, mégpedig a laparaszkópiás nőgyógyászati műtétek vagy a visszérműtétek esetében.
- A katéteres koszorúértágításra (coronaria stent beültetésre) NYOLCSZOR többet kell várni a februári várakozási időnél,
- s több, mint a HATSZOROSÁT a sérvműtétekre és laparaszkópiás epekőműtétekre.
- ÖTSZÖR többet a nyitott szívműtétekre, a szív elektrofiziológiás vizsgálatára, a prosztataműtétekre vagy a gerincstabilizációs mtűtétekre
- NÉGYSZER annyit a gerincműtétekre
- HÁROMSZOR többet pedig a csípőprotézisműtétekre és a bélrendszer nagyobb műtéteire.
Érdekes módon, míg júliusban a műtétre várakozók létszámának drasztikus visszaesésével szembesülhettünk a műtétek felfüggesztése miatt, most teljesen más tendencia rajzolódik ki, ugyanis az elektív műtétekre várakozók száma furcsa mód alig növekedett az elmúlt egy hónapban. Pedig november 12-én a székesfehérvári Szent György Kórház főigazgatója, Bucsi László azt mondta, hogy:
„Az elektív műtétek közé tartozik minden olyan műtét bármely szakterületen, mely nem életmentő, tehát halasztható. Így kórházunkban nagyjából a műtétek fele marad el, de a sürgős, életveszélyes műtétek kezelése folyamatos.”
A NEAK honlapján található elektív műtétek várólistái azonban a leállítások napjától, november 9-től december 9-ig meglepő módon, irreálisan alacsony mértékben nőttek csak. Ennek két oka lehet: vagy az egészségügyi intézmények adatszolgáltatása akadozik, vagy a számok rejtélyes módon alakuló játékáról lehet szó.
Hiszen a gerinc-, térd- és csípőoperációk mellett több olyan halasztható műtét is létezik, ahol a várakozók száma nem, hogy nőtt, de még csökkent is, ami azt mutatja, hogy a tomboló koronavírus-járvány közepette az egészségügy csodával határos módon még ezeket is tudja koordinálni, mert:
- a mandula- és orrmandula műtétre várakozók száma az egy hónap alatt 259 főről 156 főre csökkent
- a hasfali, lágyék és sérvműtétekre (implantátum beültetéssel) 453 fő helyett jelenleg 367 fő várakozik
- prosztataműtétekre 191 fő helyett 158 fő vár
Az EMMI-utasításnak megfelelően a kardiológiai műtéteket is kézben tartják az intézmények, ugyanis az adatok szerint a diagnosztikus szívkatéterezésre, a szívkoszorúér-beültetésre, a szívritmuszavar katéteres kezelésére, a szív elektrofiziológiás vizsgálatára és a transzkatéteres szívbillentyű beültetésre várakozók száma egyaránt csökkent.
Egyedül a nyitott szívműtétekre várakozók száma nőtt 614-ről 657 főre.
Érdekesség még, hogy miközben sem az életmentő műtétek, sem a halasztható műtétek tényleges várakozási ideje nem változott, addig a tervezett időpontok szinte minden műtétnél durván módosultak. Ez azt vetíti előre, hogy a műtétre várakozók száma ezek után fog igazán megugrani.
A műtétek tervezett várakozási ideje november 9-ről december 9-re így változott:
- csípőprotézis műtétre 337 helyett 376 napot
- gerincstabilizáló műtétre 317 helyett 361 napot
- epeműtétekre 71 helyett 166 napot
- jelentős kiterjesztett gerincműtétre 301 helyett 328 napot
- ortopédiai nagyműtétekre 247 helyett 299 napot
- pajzsmirigyműtétekre 60 helyett 308 napot
- prosztataműtétekre 33 helyett 102 napot
- szürkehályog műtétekre 97 helyett 170 napot
- sérvműtétekre 116 helyett 166 napot
- térdprotézis műtétekre 441 helyett 474 napot
- urológiai kisműtétekre 189 helyett 22 napot
- visszérműtétekre 116 helyett 156 napot.
Egyetlen műtétnél csökkent csak a tervezett napok száma, ez pedig a transzkatéteres szívbillentyűbeültetés, ahol 518 napról 510 „csökkent” a várakozási idő.
A kormánykoalíció nem bukott el.
