Az 1930-as években a sztálini Szovjetunióban "ateista ötéves terveket" hirdettek, amelyek kijelölték, hogy mennyi templomot kell lerombolni, de nem hivatalosan rendelkeztek a kivégzendő egyházi személyek számáról is.
1938-ra Moszkvában a bolsevik hatalomátvétel előtti 3 ezerből mindössze 3 működő templom maradt, valamint 1937-ben és 1938-ban országszerte 80 ezer egyházi személyt és világi elöljárót végeztek ki.
Sztálin és Putyin játszmája
A második világháború kitörésével párhuzamosan Sztálin azonban ráeszmélt arra, hogy változtatni kell az egyházellenes politikán, hiszen az állami üldözés ellenére a vallás továbbra is elevenen élt a szovjet lakosságban. 1942-ben már ikonokat lehetett kirakni a fronton, 1943-ban pedig a szovjet diktátor új moszkvai pátriárkát nevezett ki, és az ortodox egyház számos - korábban ateista múzeumként működtetett - templomot visszakapott.
Putyin, az egykori KGB ügynök, napjainkban a legodaadóbban támogatja az orosz ortodox egyházat és elnyom minden más vallási felekezetet. Erdogan Törökországához hasonlóan az egyházi szervezetek Putyin Oroszországában is mára az állam részei lettek és részt kell vállalniuk a nemzetbiztonsági és külső hírszerzési műveletekben.
Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy 2002 decemberében a Szent Szófia katedrális moszkvai megnyitóján részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) vezetője, Nikolai Patrusev.
A mai autokraták imája
Napjainkban Trump Amerikája, Orbán Magyarországa és Bolsonaro Brazíliája is a politika centrumába hozza be a vallást. Holott Trump a mai napig nem jár templomba, Orbán fiatalkori szocializációjában pedig nyomokban sincsen ott a kereszténység, mégis mindkét vezető egyre többször hivatkozik Istenre. Groteszk, de Trump és Bolsonaro adminisztrációja a természeti környezet pusztítására már fundamentalista biblikus magyarázatokat ad.
kérve Istent még több bölcsességért, megnyugvásért és erőért.
Jair Bolsonaro eleget tett az evangéliumi keresztények kérésének, és mára nemzeti böjt- és imanapot hirdetett, hogy
megszabadítsa Brazíliát ettől a gonosz járványtól.
Itt ugyanarról a Bolsonaróról van szó, aki 10 napja kijelentette:
Igen, egyesek bele fognak halni a koronavírusba, de az élet már csak ilyen.
Matteo Salvini olasz politikus a napokban élő televíziós adásban kezdett el imádkozni az elhunyt olaszok lelki üdvéért, fohászkodva Jézushoz, Szent Józsefhez és Szűz Máriához.
Magyar stratégiai szövetségese, Orbán Viktor tavaly ősszel sokak megdöbbenésére az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének XII. kongresszusán úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg.
Orbán ezzel legfőbb politikai mentorának, Putyinnak a szavait visszhangozta, aki tavaly júniusban nevezte „elavult”-nak a liberális eszmét.
Papok és orvosok sorrendje
Orbán aztán múlt pénteki interjújában felsorolta, hogy a koronavírus elleni hazai küzdelemben kik milyen sorrendben vesznek részt. A miniszterelnök szerint
vannak emberek, akiknek az a kötelességük, hogy legyőzzék a félelmüket, mert csak így tudnak segíteni a többi emberen. Ugye első helyen várjuk ezt a papoktól, mert a félelem legyőzése az mégis lelkierőt igényel, azért ők a felelősek. Aztán második helyen vannak az államvezetők, akiknek olyan nehéz döntéseket kell hozni, és aki fél, nem tud, nem tud jó döntést hozni.
Hozzátette:
A harmadik helyen vannak a rendőrök, a katasztrófavédelmisek, az egyenruhások, mert ugye ők vállalták azt, hogy fizikailag is megküzdenek majd az ellenséggel. Tehát nekik állapotbeli kötelességük a bátorság. Aztán vannak az orvosok, akik például a nem látható ellenséggel szembeni küzdelmet vállalták.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Washington szeretné az ünnepig teljesen tisztázni a békemegállapodás állását. 
