|
| Donald Trump amerikai elnök. MTI/AP/Manuel Balce Ceneta |
Az olajárak összeomlása még nehezebb gazdasági helyzetbe hozta az USA által már korábban szankciók alá vont Iránt és Venezuelát. Az elmúlt napokban mindkét ország IMF-segélyért folyamodott a koronavírus járvány leküzdése címén, amely kérés a Valutaalap irányába a perzsa állam esetében 1962 óta most fordult elő első alkalommal.
A Fehér Ház dönt
Washington azonban döntő szóval bír az IMF-nél, így Caracas 5 milliárd dolláros igényét a gyorssegélyre kedden már vissza is dobta a nemzetközi szervezet. Az IMF indoklása szerint Venezuela kormányának nemzetközi elismertsége ügyében „nincs tiszta helyzet” – ami magyarra fordítva annyit tesz, hogy Maduro rezsimjét egy éve az USA és még 50 állam nem ismeri el. A burkolt politikai nyomásgyakorlásra utalhat viszont, hogy az IMF honlapján a Maduro kormány pénzügyminiszterét, Simon Alejandro Zerpa Delgadot elismerik az ország hiteles IMF képviselőjének. Az országban jelenleg 33 koronavírusos fertőzöttet tartanak nyilván, de a venéz egészségügy romokban hever (több közkórházban még folyó víz és elektromosság sincsen), így gyors terjedésre lehet számítani.
Eközben a perzsa államban a friss adatok alapján 10 percenként hal meg egy koronavírusos, akik száma óránként 50 fővel nő. Irán esetében ezzel a világ legmagasabb halálozási arányáról beszélhetünk, miközben tegnap már 18 407 fertőzöttről és 1284 halottról számoltak be a hatóságok.
Washington azonban eltökélt a teheráni rezsimváltásban, és szerdán újabb szankciókat vetett ki, amelyek főként az ország petrokémiai termékeit célozzák. Pompeo külügyminiszter szerint ezek a bevételek teszik lehetővé olyan terrorcselekmények végrehajtását, mint a múlt heti rakétatámadás az iraki Camp Taji ellen, amelyben 2 amerikai és 1 brit katona életét vesztette. Feketelistára tettek három iráni állampolgárt, amiért „jelentős tranzakciókkal” vettek részt iráni kőolajtermékek kereskedelmében. Az intézkedés kiterjed az iráni fegyveres erők befektetési cégének vezetőjére is.
Régiós gócokká alakulnak
Ma van a Noruz, a hagyományos perzsa újévi ünnep és a teheráni rezsim nem akart eddig szigorú karanténokat felállítani. De egyes hírek szerint már úttorlaszokat állítottak föl Teherántól északra, miközben Hámenei legfőbb vezető egy vallási rendeletben megtiltotta a „szükségtelen” utazásokat. A kormányzat a héten szabadon engedett 85 ezer elítéltet, miután a hó elején már 70 ezer rabbal tette ugyanezt, tartva attól, hogy a börtönök járványgócokká alakulnak.
Teherán a napokban 5 milliárd dolláros gyorssegélyért folyamodott az IMF-hez, a koronavírus járvány leküzdését célozva. Bár a nemzetközi szervezet 50 milliárd dollárt különített el fejlődő országok számára, felettébb valószínűtlen, hogy Irán ezt azt összeget megkaphatná. A Fehér Házban uralkodó hangulatot minden bizonnyal jól jellemzi most egy magas rangú hivatalnok interjúja a CNN hírcsatornán, aki szerint „ez a járvány Irán Csernobilja”. Az amerikai külügyminisztérium a napokban arra biztatja az iráni átlagpolgárokat, hogy egy titkosított üzeneteket küldő app-on keresztül juttassanak ki az országból információkat és videókat a járványra vonatkozóan.
Nos, ez mind szép és jó, de mivel globális járványról beszélhetünk, ezért Venezuela és Irán közegészségügyi katasztrófába taszítása ezen országok szomszédait és teljes régiókat is veszélyeztet. Ez pedig már kimeríti a politikai felelőtlenség fogalmát és súlyosan visszaüthet.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
