A koronavírusos megbetegedések száma globálisan ugyan némi javulást mutat, ám továbbra is óriási probléma a járvány. Arról nem beszélve, hogy az Egyesült Államok és Brazília túljutott az első hullámon, ami a statisztikákat számottevően javítja, ám Európában ismét berobbanni látszik a betegség. Így nem meglepő módon a járvány kapcsán továbbra is központi kérdés az oltóanyag.
A Privátbankár néhány nappal ezelőtt összeszedte a vakcina kapcsán a legígéretesebb fejleményeket. Hogy a helyzet mégse legyen olyan egyszerű, az egyik oltóanyag tesztjét fel kellett függeszteni.
Az AstraZeneca vizsgálatait időlegesen azért szüneteltetik, mert az egyik tesztalanynál feltételezhetően súlyos egészségügyi probléma lépett fel. (Érdekesség, hogy Oroszországban úgy törzskönyveztek oltóanyagot, hogy ezeket a vizsgálatokat nem végezték el, és a nyugati sajtó szerint a Kínában alkalmazott vakcina esetében sem történt meg a bevett protokoll.)
A nehézségek ellenére a szakemberek továbbra is bíznak abban, hogy akár már az idei évben lehet engedélyezett vakcina. Ha meglesz a szérum, akkor sem lehet azonban hátradőlni, mert számos kihívással jár annak legyártása, elszállítása és tárolása is.
Csütörtökön a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közölte aggodalmait. A légitársaságokat tömörítő szervezet a vakcina terjesztését a valaha volt legnagyobb közlekedési kihívásnak nevezte, és felszólította a kormányokat, hogy már most készüljenek fel. Szerintük a jövőbeni koronavírus elleni vakcina szállításához alapos tervezésre, valamint a légitársaságokkal és szállítmányozási vállalkozásokkal való szoros együttműködésre van szükség.
Jelen pillanatban nagy kérdés, hogy mennyi ember juthat hozzá az oltáshoz, hiszen úgy tűnik, zátonyra futott a WTO azon törekvése, hogy mindenki megkapja azt. Ugyanakkor a IATA ebből a szempontból egy optimista verzióval számolt, amikor arra jutott, hogy - a Föld teljes népességét számításba véve -
ha mindenki csak egy oltást kap, akkor a szérum 8000 Boeing 747 teherrepülőgépet töltene meg.
Vélhetőleg egyébként nem fognak mindenkit beoltani, ugyanakkor az előzetes hírek szerint a védettséghez legalább két oltásra lesz szükség, ami miatt reálisnak tűnhet, hogy 4-5 ezer repülőgép kell majd a vakcina terítéséhez.
Noha a légi személyforgalom sok évtizedes mélyponton van, a teherszállítási kapacitások jelentős része le van kötve. Így az IATA szerint ezt a hatalmas mennyiségű szállítmányt csak alapos tervezéssel és jó szervezéssel lehet a gyógyszergyárakból a felhasználási helyekre eljuttatni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a személyszállító gépek nem feltétlenül alkalmasak ilyen célokra, hiszen az oltóanyagot speciális módon kell tárolni szállítás közben. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fagypont alatti hőmérsékletet kell biztosítani.
Ez utóbbi kritérium ráadásul nem csak a légiszállítás során jelent majd problémát, hanem akkor is, amikor a vakcinákat a repülőterekről az orvosi rendelőkbe kell vinni. Néhány napja például a DHL hívta fel arra a figyelmet, hogy mivel az oltóanyagot fagyasztva kell szállítani és raktározni, ezért ez a világ nagyobb részében komoly problémát fog jelenteni, hiszen nincsenek ilyen eszközök és kapacitások.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
