A 2012-es indexben rangsorolt 176 ország kétharmada 50 pont alatti értéket ért el egy 0-tól (nagyon korruptként érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Ez azt jelzi, hogy a közszférának sokkal átláthatóbban kell működnie, a közhatalom gyakorlóinak pedig ténylegesen számot kell adniuk tevékenységükről.
Régiós szinten elöl vagyunk, uniós összehasonlításban nem ilyen rózsás a kép
| Helyezés és pontszám: 1. Dánia (90) 1. Finnország (90) 1. Új-Zéland (90) 4. Svédország (88) 5. Szingapúr (87) 6. Svájc (86) 7. Ausztrália (85) 7. Norvégia (85) 9. Kanada (84) 10. Hollandia (84) 11. Izland (82) 12. Luxemburg (80) 13. Németország (79) 14. Hong Kong (77) 15. Barbados (76) 16. Belgium (75) 17. Japán (74) 17. Egyesült Királyság (74) 19. Egyesült Államok (73) 20. Chile (72) ... 46. MAGYARORSZÁG (55) A módszertanról lásd lent! |
Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a CPI-felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett (mögöttünk vannak a csehek, a szlovákok és románok is), az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarországot tehát továbbra is súlyosan érinti a korrupció, még mindig igen gyengén szerepel európai összehasonlításban. Az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.
Etikai kódex készül a köztisztviselőknek
A TI nem rég keményen kritizálta a kormányt korrupcióellenes politikája miatt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint azonban a korábbi, "amerikai típusú" lobbiszabályozás nem működött jól. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára hétfőn nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, melyben elmondta, készül a közszféra dolgozóinak szánt etikai kódex, mely szabályozza, hogyan viselkedjenek a köz- és kormánytisztviselők munkájuk során, milyen hivatásetikai normák szerint, és tiltásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan helyezkedhetnek el az államigazgatás egykori dolgozói a versenyszférában.
A Transparency International Magyarország kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét - véli a szervezet.
Fent és lent
Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben az első helyen állnak 90 ponttal, mert ezekben az országokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek.
Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekben az országokban a felelős állami vezetés és a hatékony közintézmények hiánya egyértelműen jelzi, hogy sokkal erőteljesebb kiállásra van szükség a korrupció elleni küzdelemben.
Fontos a számonkérhetőség
Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó anti-korrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.
Módszertan
A Transparency International 2012-ben teljesen megújította a Korrupció Érzékelési Index (CPI) módszertanát. A 0-100 pontig terjedő skálán a 0 erősen korruptat, a 100 pedig nagyon átláthatót jelent. Az új módszertan alapján készült rangsorokban az országok helyezése a jövőre nézve időben összevethető lesz, így a CPI-helyezések minden egyes ország esetében valódi idősort fognak alkotni.
A Korrupció Érzékelési Index 13 olyan felmérés felhasználásával készül, amelyek valamilyen módon a gazdaság, a társadalom, az állami intézményrendszer korrupciós fertőzöttségét mérik világszerte, és rangsorba állítják az országokat. Ahhoz, hogy egy ország szerepeljen a Korrupció Érzékelési Indexen minimum három háttérfelmérésben kell szerepelnie. 2012-ben 176 országról állt rendelkezésre megfelelő adat. A háttérindexek pontszámait egy 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A pontszámok átlagából számítja a Transparency International berlini Titkársága az indexet.
A KELER rántotta le. 
