A 2012-es indexben rangsorolt 176 ország kétharmada 50 pont alatti értéket ért el egy 0-tól (nagyon korruptként érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Ez azt jelzi, hogy a közszférának sokkal átláthatóbban kell működnie, a közhatalom gyakorlóinak pedig ténylegesen számot kell adniuk tevékenységükről.

Régiós szinten elöl vagyunk, uniós összehasonlításban nem ilyen rózsás a kép

Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a CPI-felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett (mögöttünk vannak a csehek, a szlovákok és románok is), az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarországot tehát továbbra is súlyosan érinti a korrupció, még mindig igen gyengén szerepel európai összehasonlításban. Az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.

Etikai kódex készül a köztisztviselőknek

A TI nem rég keményen kritizálta a kormányt korrupcióellenes politikája miatt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint azonban a korábbi, "amerikai típusú" lobbiszabályozás nem működött jól. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára hétfőn nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, melyben elmondta, készül a közszféra dolgozóinak szánt etikai kódex, mely szabályozza, hogyan viselkedjenek a köz- és kormánytisztviselők munkájuk során, milyen hivatásetikai normák szerint, és tiltásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan helyezkedhetnek el az államigazgatás egykori dolgozói a versenyszférában.

A Transparency International Magyarország kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét - véli a szervezet.

Fent és lent

Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben az első helyen állnak 90 ponttal, mert ezekben az országokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek.

Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekben az országokban a felelős állami vezetés és a hatékony közintézmények hiánya egyértelműen jelzi, hogy sokkal erőteljesebb kiállásra van szükség a korrupció elleni küzdelemben.

Fontos a számonkérhetőség

Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó anti-korrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.

Módszertan
A Transparency International 2012-ben teljesen megújította a Korrupció Érzékelési Index (CPI) módszertanát. A 0-100 pontig terjedő skálán a 0 erősen korruptat, a 100 pedig nagyon átláthatót jelent. Az új módszertan alapján készült rangsorokban az országok helyezése a jövőre nézve időben összevethető lesz, így a CPI-helyezések minden egyes ország esetében valódi idősort fognak alkotni.

A Korrupció Érzékelési Index 13 olyan felmérés felhasználásával készül, amelyek valamilyen módon a gazdaság, a társadalom, az állami intézményrendszer korrupciós fertőzöttségét mérik világszerte, és rangsorba állítják az országokat. Ahhoz, hogy egy ország szerepeljen a Korrupció Érzékelési Indexen minimum három háttérfelmérésben kell szerepelnie. 2012-ben 176 országról állt rendelkezésre megfelelő adat. A háttérindexek pontszámait egy 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A pontszámok átlagából számítja a Transparency International berlini Titkársága az indexet.