Korábban a világ nagyobb jegybankjaihoz hasonlóan az MNB is attól tartott, hogy a majdhogynem deflációs környezet elhúzódik, lassan szűnik meg, és a kívánatos inflációs szint (az MNB szerint 3 százalék, az EKB és a Fed esetében 2 százalék) lassan, évek alatt jön el. Nos, ehhez képest máris a kitűzött szinte közelében van az adat az említett területeken, zónákban, így persze nálunk is.
Béremelkedés, fogyasztásbővülés
Magyarországon a legfőbb kiváltó ok a rendkívül erős béremelkedés, ennek ellenére az MNB úgy gondolja, hogy noha márciusban elérjük a 3 százalékos inflációt, utána kissé visszaesik az áremelkedés üteme, és csak egy év múlva éri el ismét a jegybanki célt, akkor immár stabilan és fenntarthatóan. Attól, hogy ezen jelentősen túlfusson, nem tartanak, úgy gondolják, hogy az erős béremelést követő fogyasztásnövekedés inkább az importot fogja megemelni, és a jelenlegi hatalmas fizetési mérleg többletet fogja mérsékelni.
Idén 8,7 százalékos béremelkedésre számít a jegybank, de még ennél is nagyobb fogyasztásbővülést várnak. A korábbiakban a fogyasztási ráta alacsony volt, elhalasztott fogyasztásról lehet beszélni, ami a közeljövőben jelenhet meg, így hozzáadódik a magas béremelkedésből eleve várható fogyasztásbővüléshez.
Tompított inflációs hatás
A jegybank a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának felfutását várja elsősorban, ezek ára pedig kevésbé emelkedik a kereslet hatására, viszont az import növekedéséhez vezethet. A béreknek ugyanakkor költségnevelő hatása is van, de ez kisebb lesz, mint a teljes béremelkedés, mivel közben az állam csökkenti a bérekre rakódó járulékokat. Így a bérindex inflációs hatása vélhetően kisebb lesz, mint általában hasonló helyzetekben.
Beruházások
Balatoni András igazgató elmondta, hogy az MNB fordulatot vár a beruházások terén: az erős felfutásnak egyrészt az uniós források lehetnek az alapjai. Ezek tavaly kevéssé jelentkeztek, de idén jelentős lesz a közvetlen beruházásokra irányuló kifizetés, amit az is növel, hogy a kormány minél hamarabb szeretné lehívni az EU pénzeket. A beruházások hatása jórészt jövőre fog jelentkezni, mivel ekkor már az export felfutását okozza a folyamatban lévő beruházások termőre fordulása. Ebben a jelenlegi és a tervezett komoly autóipari beruházások jelentős részt képviselnek.
Monetáris politika
Arra a kérdésre, hogy az inflációs cél és a teljes foglalkoztatottság ellenére a rendkívül laza monetáris politika nem vezethet-e ellentmondásokhoz, a Virág Barnabás ügyvezető igazgató azt válaszolta, hogy véleményük szerint az infláció várhatóan a jelenlegi monetáris politika mellett sem fogja érdemben meghaladni a jegybanki célt a következő két évben. Természetesen a jegybank hónapról hónapra vizsgálja a folyamatokat, és hogy ha változást észlelnek, ennek megfelelően rugalmasan reagálhat a monetáris tanács.
A magyar külügy is megszólalt. 
