Eközben a kínai légitársaságok egyre nagyobb piaci részesedést szereznek a nemzetközi útvonalakon — összegzi a Reuters. A külföldi légitársaságok, élükön a nyugati szereplőkkel, mint a British Airways és az ausztrál Qantas Airways csökkentik szolgáltatásaikat, vagy úgy döntöttek, hogy nem indítják újra járataikat Kínába a pandémia után, míg a kínai légitársaságok bővítik tengerentúli működésüket. A Kínába és Kínából induló nemzetközi járatok aránya, amelyeket az ország légitársaságai üzemeltetnek, magasabb, mint a koronavírus járvány előtti időszakban, amikor a globális légiközlekedés nagyrészt leállt, és ez az arány egyre csak növekszik.
A British Airways csütörtökön lépett
A British Airways csütörtökön közölte, hogy október végétől egy évre leállítja London és Peking közötti járatait kereskedelmi okokból, és a múlt hónapban ugyanilyen időszakra felfüggesztette az egyik naponta kétszer közlekedő London-Hong Kong járatát is. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta a kínai légitársaságok továbbra is rövidebb északi útvonalakat használnak Európába és Észak-Amerikába Oroszország hatalmas légterén keresztül.
Fotó: Wikipédia
Ezzel szemben az európai, amerikai és más országok légitársaságait vagy Moszkva vagy saját kormányaik kitiltották az orosz légtérből, vagy biztonsági aggályok miatt nem repülnek át rajta.
Ez tovább növelte a kínai légitársaságok költségelőnyét, és lehetővé tette számukra, hogy nagyobb részesedést szerezzenek a nemzetközi piacon, miközben a belföldi útvonalakon folyó éles verseny nyomást gyakorol a jegyárakra és a jövedelmezőségre.
A British Airways heti négy napos Peking-London járata körülbelül 2 és fél órával hosszabb időt vesz igénybe, mint a China Southern napi járata ugyanazon az útvonalon, amelyet tavaly indítottak – derül ki a Flightradar24 repüléskövető adataiból.
Fotó: Flightradar24
Keresik a kemény valuta bevételt
„A kínai légitársaságok általában akár 30 százalékkal alacsonyabb költségekkel működnek, mint nemzetközi riválisaik” – mondta John Grant, az OAG utazási adatszolgáltató cég vezető elemzője. „A kínai légitársaságok kétségbeesetten keresik a kemény valutákat, és széles körű terjeszkedésbe kezdtek.”
A Cirium menetrendi adatai szerint, amelyeket a Reuters elemzett, a kínai légitársaságok, beleértve a China Southernt, a China Easternt és az Air Chinát, júliusban a 2019. júliusi nemzetközi járataik számának 90 százalékát üzemeltették. Ezzel szemben a külföldi légitársaságok csak a járvány előtti járataik 60 százalékát üzemeltették, ami visszavonulást jelez.
Például Mexikó és Kína között a járvány után csak kínai légitársaságok indítanak közvetlen járatokat, mivel az Aeromexico nem indította újra a járatait a járvány után.
Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója a múlt héten elmondta, hogy a csoport ázsiai gyengesége nem a gazdasági lehetőségek hiányából fakad, hanem a „kínai légitársaságok által biztosított túlkínálatból".
A Közel-Keleten azonban, ahol Kína szorosabb kapcsolatok kiépítésén dolgozik, a dubaji Emirates teljes mértékben helyreállította kapacitását Kínába, a Kuwait Airways növelte járatainak számát, és Bahrain Gulf Air légitársasága májusban először indított járatokat két kínai városba.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
