Donald Trump. (MTI/AP/Steve Helber) |
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem elsősorban Donald Trump megválasztott amerikai elnök külpolitikai és külkereskedelmi elképzelései, hanem hazai gazdasági és költségvetési intézkedési tervei gyengítik az elnökválasztás óta a feltörekvő gazdaságok valutáit.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai tanulmányukban felidézik, hogy sok feltörekvő piaci fizetőeszköz súlyosan megszenvedte az amerikai elnökválasztás kimenetelét.
Az első pofon Mexikónak A Nemzetközi Valutaalap szerint az általános bizonytalanság és a Trump által belengetett szankciók alaposan megnyirbálhatják a mexikói gazdaság növekedését, emiatt döntöttek úgy nemrég, hogy a korábbi 2,5 százalékos várakozásukat az idei évre 2,1 százalékra csökkentik. A jövő évi várakozást szintén ekkora mértékben, 2,6 százalékról 2,2-re módosították. |
A mexikói peso, az indiai rúpia és a török líra egyaránt mélységi dollárárfolyam-rekordokra gyengült az elmúlt két hétben, a kínai jüan 18 éve nem volt ilyen gyenge a dollárral szemben, több jegybank devizapiaci beavatkozásokat hajtott végre, és a piacokon olyan híresztelések terjednek, hogy a malajziai hatóságok tőkekorlátozások bevezetését tervezik.
Kül- és szakpolitikai okok
Adódna a magyarázat, hogy ezt az eladási hullámot azok a félelmek hajtják, amelyeket a piac Donald Trump feltételezett majdani külpolitikai és külkereskedelmi irányvonala miatt táplál. Ez valószínűleg jelentős részben magyarázza a mexikói peso dollárárfolyamának kétszámjegyű százalékos gyengülését, más feltörekvő piaci valuták eséséért azonban a jelek szerint inkább Trump hazai szakpolitikai tervei a felelősek - vélekednek pénteki helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.
Az irányadó tízéves amerikai kincstárjegyek hozamát az elnökválasztás óta hozzávetőleg 40 bázisponttal emelte az a várakozás, hogy Trump lazítani fogja az amerikai költségvetési politikát, és ez az amerikai monetáris politika gyorsabb ütemű szigorítását teszi majd szükségessé. Ezzel összefüggésben azoknak a feltörekvő térségi országoknak a valutái teljesítenek érzékelhetően gyengébben, amelyeknek külső fizetési pozíciója ingatag; ez Európából különösen Törökországra igaz - áll a Capital Economics pénteki elemzésében.
Jövőre az amerikai kincstárjegyhozamok és a dollár további emelkedését, ezzel párhuzamosan a török líra folytatódó gyengülését várják, de valószínűsítik azt is, hogy a dollárral szemben a közép-európai fizetőeszközök is küzdelmes időszak előtt állnak, tekintettel a szintén gyengélkedő euróhoz fűződő szoros kapcsolatukra.
Rossz és még rosszabb forgatókönyvek
Más nagy londoni házak ugyanakkor a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök kilátásba helyezett külkereskedelmi politikájának hazai növekedési kockázataira is felhívták a figyelmet.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői Trump elképzeléseinek hosszú távú reálgazdasági hatását modellezték különböző forgatókönyv-változatok alapján.
A cég legkedvezőtlenebb forgatókönyve azzal számol, hogy az amerikai kormány a kínai és a mexikói importra 45, illetve 35 százalékos, a dél-koreai és az indiai importra egyaránt 20 százalékos vámokat vet ki Trump teljes hivatali idejére, és ezt hasonló ellenintézkedések követik az érintett országok részéről.
Az Oxford Ecomomics modellszámításai szerint e forgatókönyv esetén az amerikai gazdaság 2018 végére recesszióba kerülne, és 2020 végére az amerikai hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 5 százalékkal lenne alacsonyabb a kereskedelmi háború elkerülésével számoló alapeseti előrejelzésnél.