Lavrov szerint mindkét esetben kívülről vezényelték az események menetét. Párhuzamot vont a megdöntött hatalmú ukrán elnök, Viktor Janukovics és a jelenlegi georgiai kormány gazdaságpolitikája között. Úgy vélekedett, Tbiliszi nem oroszbarátságból nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz, hanem mert az Oroszországgal folytatott kereskedelemből származik külkereskedelmi bevételeinek oroszlánrésze, most pedig nemzeti érdekek feláldozására kényszerítik.
"Mindez nagyon hasonlít a kijevi Majdanhoz. Semmi kétség, hogy a törvény azon civil szervezetek nyilvántartásba vételéről, amelyek költségvetésük 20 százalékát külföldi finanszírozásból kapják, csak ürügy volt arra, hogy megkíséreljék a kormány erőszakos leváltását" - mondta.
Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy az időközben visszavont törvénytervezet "elhalványul ahhoz képest, ahogyan a nonprofit szervezeteket szabályozzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Izraelben.Képmutatásnak minősítette Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdai kijelentését, miszerint a georgiai törvénytervezet ellentmondott az európai értékeknek, és gátat szabott a kaukázusi ország EU-csatlakozásának, mert, mint mondta, több európai országban ebben a témában szigorúbb a vonatkozó szabályozás.
Rámutatott: az ellenzék annak ellenére is folytatja az utcai megmozdulásokat, most már a kormány távozását követelve, hogy a törvénytervezetet ejtették és mintegy 170 őrizetbe vett tüntetőt szabadon engedtek, noha egy részük bizonyíthatóan erőszakcselekményt követett el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz a georgiai és a moldovai tüntetések ügyében, bátorítva az előbbiek és bírálva az utóbbiak részvevőit. Ennek okát abban látta, hogy amíg a georgiai ellenzék a nyugati érdekeket képviseli, addig a moldovai nem.
Lavrov szerint az Oroszországgal szomszédos országoknak le kell vonniuk a következtetést, hogy milyen veszélyeket rejt az a politikai irányvonal, amely az Egyesült Államokkal a "felelősség zónájában" való elköteleződéssel jár. Úgy vélte: a Nyugat, Oroszország stratégiai vereségét követelve az ukrajnai "különleges hadműveletben", és egzisztenciálisnak minősítve a konfliktust, nyíltan elismeri, hogy világpolitikai hegemóniája megkérdőjeleződött. Azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus lezárása után lehetetlen lesz a visszatérés a régi világrendhez.
Oroszország és Kína szorgalmazni fogja, hogy a biztonság oszthatatlanságának elvét jogilag kötelező erejű dokumentumokban rögzítsék. Lavrov szerint azt is biztosítani kell, hogy minden ország visszatérjen az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvekhez. Bírálta a Nyugatot, amiért a világpolitikát a nemzetközi jog helyett "szabályokra" hivatkozva kívánja alakítani.
Konstruktívnak és civilizáltnak minősítette azt beszélgetést, amelyet Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott - állva -, ugyancsak a G20-fórum apropójából. Azt mondta, a stratégiai stabilitás helyzetéről tárgyaltak, a stratégiai támadófegyverekről szóló szerződéssel és az ukrán kérdéssel összefüggésben. Hozzátette, hogy a találkozáskor és a párbeszéd végén kezet fogott Blinkennel.
(MTI)
Illegális lesz a zászlóégetés.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
