Leépítések: ahol eddig is baj volt, most fokozódott a kilátástalanság
A márciusi leépítések közel fele három megyének köszönhető, a legtöbben a leghányattatottabb sorsú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében veszítették el az állásukat.
Átböngésztük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat márciusi területi statisztikáját, hogy képet kapjunk arról, mely megyében indultak be elsőként a leépítések a koronavírus-járvány következtében. A kirajzolódott kép már-már egész megdöbbentő, ugyanakkor a jelen körülmények között váratlan fejlemények is történtek helyenként.
Marad a közmunka? (Fotó: MTI)
Mint arról mi is beszámoltunk, a regisztrált álláskeresők száma egy hónap alatt mintegy 17 ezer fővel 281 ezerre emelkedett márciusban, ami az akkori munkaerőpiaci hírek függvényében meglepően alacsony növekedés volt. Igaz, ez részben annak köszönhető, hogy márciusban még épp csak megjelent a vírus Magyarországon, a cégek pedig vélhetően az első napokban, hetekben még kivártak, próbálták kitalálni, hogyan és merre tovább. Ha területi lebontásban vizsgáljuk a regisztrált álláskeresők számát, akkor az iménti kijelentés nem mindenhol állhatta meg a helyét.
Összesítésünk alapján a 17 ezer új álláskereső 46 (!) százaléka három megyéhez köthető, ezekben a régiókban arányaiban és létszámot tekintve is kiugró lehetett az elbocsátások aránya:
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3287 új álláskereső regisztrált be a hivataloknál (ez 12 százalékos növekedés előző hónaphoz képest)
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2857-tel nőtt az álláskeresők száma (+8 százalék),
- Somogy megyében pedig 1884 fővel - 14 százalékkal - emelkedett a regisztráltak száma egyetlen hónap alatt.
Vagyis 8028 magyar dolgozó a munkaerőpiac állapotát és minőségét tekintve a hagyományosan nehezebb területeken veszítette el a munkáját. Ennek két oka lehet, amire a foglalkoztatási szolgálat megújult honlapja egyelőre nem ad választ - ehhez ugyanis szükség lenne az egy évvel ezelőtti megyei adatokra is, azok viszont nem állnak rendelkezésre.
Az egyik ok, hogy a munkaerőpiac piaci lábának gyengeségei miatt - pontosabban a kevés új álláshely miatt - az állásukat elvesztők zömében közfoglalkoztatottak voltak, akiknek véget ért a foglalkoztatási programja. A másik magyarázat hátterében egyedibb indokok állhatnak. Szabolcs és Borsod megyékre különösen igaz, hogy itt a vállalkozások is sokkal gyengébb lábakon állhatnak: az országosnál jellemzően jóval magasabb munkanélküliség, az átlagnál jóval alacsonyabb bérszínvonal gyengébb vásárlóerőt eredményez, emiatt a kisebb és közepes cégek helyezete is sokkal érzékenyebb lehet az átlagosnál. Ilyen körülmények között pedig még pár hetet sem tudtak a cégek kivárni, a fennmaradás érdekében azonnali intézkedést kellett hozniuk a legrosszabb forgatókönyvet feltételezve.
A legtöbb regisztrált álláskereső márciusban
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 39 462 fő,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 31 087-en voltak,
- Hajdú-Biharban pedig 22 868-an.
A kedvezőtlen változások mellett ugyanakkor némi meglepetésről is árulkodnak a statisztikák. Egész váratlanul ugyanis Baranya megyében mintegy 300 fővel csökkent az álláskeresők száma, 15 251-en voltak a februári 15 550 fő után. A megyeszékhelyeket tekintve Kecskemét és Szekszárd tartotta magát még márciusban.
Bács-Kiskun megye legnagyobb városában ugyanis pontosan ugyanannyi regisztrált álláskereső volt márciusban, mint februárban, 2594 fő, ami az aktív korú lakosok arányában 3,55 százalékos munkanélküliséget jelent. Szekszárdon - Baranya megyéhez hasonlóan - 2 százalékkal, vagyis 13 fővel mérséklődött az állástalanok száma.
Hol a legnagyobb a munkanélküliség?
Márciusban a legnagyobb arányban a Baranya megyei Gyöngyfán voltak állástalanok, igaz, ez egy kistelepülés, mindössze 134-en laknak itt. A 32 állástalan pedig így kiugró, 39,51 százalékos munkanélküliséget eredményez. Mögötte a már népesebb, de még mindig kisebb település, Gilvánfa áll 38,24 százalékkal, a dobogó harmadik fokára egy nagyon kicsi település, Nyésta áll 37,5 százalékkal.
Az ezer főnél több munkaképes korú lakossal bíró települések sorában a legnagyobb munkanélküliség a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburához kötődik. Az 595 regisztrált állstalan mintegy 140 fővel több az előző havinál, az álláskeresők aránya pedig 31,84 százalék. Vagyis a dolgozni képes helyiek közel harmada állástalan. Ezt két Borsod megyei település követi: Arlón 26,21, Sajókazán pedig 22,27 százalék a regisztrált állástalanok aránya. Utóbbi esetben egészen megdöbbentően a számok, egyetlen hónap alatt a másfélszeresére nőtt az álláskeresők létszáma, 246-ról 424-re.
