A jelenlegi kormányfőnek, Mateusz Morawieckinek adott megbízást kormányalakításra Andrzej Duda hétfő este Lengyelországban.
Mission impossible
A lengyel államfő döntése előtt konzultált a parlamentbe bekerült pártok vezetőivel is. Alapvetően a szokásjogot követte, hiszen általában a választásokon nyertes párt kap először lehetőséget a kormányalakításra, márpedig az októberi parlamenti választásokon a Morawiecki vezette, konzervatív-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) kapta a legtöbb voksot.
Morawieckinek azonban nincs oka az ünneplésre, mivel jelen állás szerint nem lesz képes kormányzóképes többséget elérni a parlament alsóházában, a Szejmben. Ehhez 231 képviselőre lenne szükség, márpedig a PiS-nek mindössze 194 képviselője van, a többi parlamenti párt közül pedig egyik sem kíván koalícióra lépni vele.
A centrista-baloldali ellenzék ugyanakkor képes lenne kormányt alakítani: a Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíciónak (157 képviselő), a Harmadik Útnak (65 képviselő) és az Új Baloldalnak (26 képviselő) összesen 248 képviselője, azaz kényelmes többsége van.
A jelenlegi kormánypárt még bízik abban, hogy sikerül tető alá hoznia valamilyen együttműködést.
„Az elnök, Andrzej Duda által adott megbízás nagy megtiszteltetés, ugyanakkor kihívás is. Köszönöm az elnök bizalmát. Együttműködésre kérek minden parlamenti képviselőt, akinek Lengyelország a legfontosabb” – írta Morawiecki Twitter üzenetében.
“Nagyon kicsi, de nem nulla az esély arra, hogy többségünk lesz a parlamentben”, mondta ezzel párhuzamosan Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a The Guardian szerint.
Lengyel sajtóhírek szerint a PiS megpróbálja “megfűzni” a Harmadik Út koalíció egyik tagját, a mérsékelten jobboldali Lengyel Néppártot (PSL). Morawiecki a hétvégén utalt arra, hogy akár a kormányfői posztot is hajlandó lenne átengedni a PSL vezérének, Vladiszlav Kosziniak-Kamysznak. A PSL azonban jelezte, hogy az ellenzéki pártokkal szeretne kormányozni.
A parlamentbe bekerült még a radikális jobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció is, azonban még vele együtt sem lenne többsége a PiS-nek.
Tusk már készülődik
A parlament legközelebb hétfőn ül össze, és 14 napja van arra, hogy szavazzon az új kormányról. Ha az nem kap többséget, akkor a parlament nevez meg majd egy új miniszterelnök-jelöltet, aki valószínűleg a legnagyobb ellenzéki erő vezére, Donald Tusk lesz.
Tusk, aki 2007 és 2014 között Lengyelország miniszterelnöke, 2014 és 2019 között pedig az Európai Tanács elnöke volt, már készül a kormányzásra: az elmúlt hetekben egyeztetett a potenciális partnerek vezetőivel a koalíciós megállapodásról, valamint a minisztériumok és a fontos pozíciók elosztásáról.
„A koalíció minden részletét véglegesítettük, és remélem, hogy ezt az elnök is hallja” – jelentette ki hétfőn.
Duda jelezte, hogy ha Morawieckinek nem sikerül kormányt alakítania, a parlament pedig saját miniszterelnökjelöltet fog választani, akkor ezt tiszteletben fogja tartani, és az új jelöltet azonnal ki fogja nevezni miniszterelnökké.
Tusk a kampányban azt hangoztatta, hogy ez a választás az utolsó lehetőség a demokrácia megmentésére. Jogi felelősségre vonást helyezett kilátásba azok számára, akik visszaéltek hatalmukkal a PiS kormányzása alatt, és megígérte azt is, hogy „depolitizálja” azokat az állami intézményeket, amelyek élére a PiS-hez lojális vezetők kerültek az elmúlt években.
A kormányzásra készülő ellenzék javítaná az EU-val fennálló, hosszú évek óta konfliktusokkal terhelt kapcsolatokat is.
Ennek érdekében törölnék például a Brüsszel által vitatott igazságügyi reformot, hogy hozzájussanak az uniós Helyreállítási Alap Lengyelországnak járó, de továbbra is befagyasztott pénzeihez. Ígéreteik között szerepel a sajtószabadság garantálása és annak az abortusztörvénynek a liberalizálása, amely 2021-ben szinte teljesen betiltotta a terhességmegszakítást.
A kormányalakítási megbízás ellenére tehát minden abba az irányba mutat, hogy nyolc év után kiesik a hatalomból az EU-szkeptikus PiS, és EU-barát, centrista erők veszik át Lengyelország irányítását. Ez pedig kifejezetten rossz hír az Orbán-kormány számára, hiszen ezáltal legfontosabb (és csaknem egyetlen) szövetségesét fogja elveszíteni kormányzati szinten az EU-ban.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
