Kolodko Mihály alkotásainál némileg nagyobbak, bár ugyancsak törpe méretűek azok a szobrok, amelyekkel a lengyel nagyváros legkülönbözőbb helyein találkozunk, és számuk egyre nő. Eredetileg nem valamiféle képzőművészeti meggondolásból születtek: az 1980-as években a Narancs Alternatíva nevű csoport így tiltakozott a regnáló rezsimmel szemben.
A hatalmon lévők ugyanis rendszeresen lefesttették a rendszerellenes graffitiket. Ezek helyére állították fel, akkor még tiltakozásból, a kis csúfolódó, vicces szobrokat, amelyek mára a turisták és az itt lakók között is rendkívül népszerűek lettek. A legtöbb törpe a Nemzeti Zenei Fórum épülete előtt található egy komplett nagyzenekart alakítva, hangszerekkel a kezükben.
Mátyás korában Boroszlónak hívták
Wroclawot egy útikönyv, talán kissé elfogultan, a legizgalmasabb lengyel városként jellemzi.
Kezdjük azzal, hogy az ezer évnél is régebben lakott település – egyik temploma az 1100-as évek eleje óta működik – történelme folyamán számos országhoz tartozott, ebből következően sokszor váltott nevet is.
A magyar gyökerek itt sem hiányoznak: a Sziléziát meghódító Mátyás király révén is színesedett a város történelme, II. Ulászló (Dobzse László) cseh-magyar király egyetemet is alapított a magyarul Boroszlónak hívott városban, ahol a felvidéki Thurzó János töltötte be a helyi püspöki széket. 1526-tól ismét új korszak vette kezdetét: az osztrák Habsburg-ház lett Szilézia új ura.
Fejlődő ipar, tragikus sors
Ettől fogva Breslaunak hívták a várost, amely aztán pár évszázaddal később jelentős ipari fejlődésen ment keresztül, főleg vászon- és pamutipara volt kiemelkedő. 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót.
Mint szinte minden lengyel városnak, Wroclawnak is tragikus a történelme. A nácik a II. világháború alatt a város 10 ezer zsidó lakosából nagyon sokat megöltek. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában már közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították, a lakosság többségét evakuálták, de 200 ezren mégis maradtak. Az erődítmények építéséhez kényszermunkásokat és a koncentrációs táborok foglyait vezényelték ki.
A háború utolsó napján az erőd megadta magát, és ezzel elesett Németország utolsó nagyvárosa. Mintegy 40 ezer helyi polgár maradt holtan a romok között, a város csaknem 70 százaléka pedig elpusztult.
Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is lengyel közigazgatás alá került 1945 után. A várost Közép-Lengyelország kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával népesítették be, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki.
Sokan jöttek lengyel nevén Lwówból (ma Ukrajnához tartozik és ott Lvivnek hívják), Wilnóból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország).
Romantikus, európai, fiatalos
A szomorú történelmi korszakok ma már nem érződnek – Wroclaw nyüzsgő, fiatalos, vidám és romantikus turisztikai célpont. Az 1960-as évektől kezdve a belvárost fokozatosan újjáépítették, megmentve csaknem minden műemléket. Ma a modern Lengyelország egyedülállóan európai városa, ahogyan egyik szerelmese fogalmaz.
Miközben mindazt hozza, amit Lengyelország imádói annyira kedvelnek: impozáns középkori templomok, katedrálisok tucatjai, szépen rendbehozott polgárházak és persze az óváros, közepén a Rynekkel. Építészetileg egyfajta keveréke a lengyel, a cseh, az osztrák, a porosz és a szovjet korszaknak.
Romantikus sétát tehetünk a hidakon, melyekből több mint száz köti össze az Oderát és mellékfolyóit, összekapcsolva a városrészeket és óriási zöld parkokat. Népszerű a botanikuskert, melyet az Odera 20. század elején betemetett folyóágának helyén alakítottak ki.
A Ryneken, a hajdani piactér közepén magasodik a régi városháza, a Ratusz, amely reneszánsz elemeket is felvonultató gótikus épülettömb. Az egész ország talán legszebb világi gótikus, 66 méter magas épülete sisakos tornyával a város szimbóluma.
Szerdától vasárnapig tudunk bekukkantani belső tereibe. Amikor ott jártam, az állandó kiállításokra ingyen be lehetett menni. A tekintélyes díszterem és a hercegi szobák jelzik az itteni hajdani főurak gazdagságát. Hogy miért hívják Jancsi és Juliska házaknak a tér két különös barokk épületét, nem tudom, de mindenki le szokta fényképezni.
A Szent Erzsébet-templom román eredetű, hatalmas vöröstéglás épületének 90 méter magas a tornya. Aki le tudja küzdeni a 300 lépcsőt, annak kivételes panorámában lehet része.
Az 1913-ban épült Centenáriumi Csarnok ma már UNESCO Világörökség. A 42 méter magas építmény a maga idejében a korabeli technika csúcsát képviselte, a Max Berg által tervezett csarnok a világ legnagyobb vasbeton középülete volt akkor.
Feszty körkép, lengyel módra
Ugyancsak népszerű turisztikai látnivaló az 1894-ben festett, jókora, 120 méter hosszú, 15 méter magas körkép, mely a lengyel nemzeti múlt fontos csatájának állít emléket, méghozzá az 1794-es Racławice melletti ütközetnek, ahol a Tadeusz Kościuszko által vezetett seregek verték meg az orosz cári hadsereget.
Igen, ez volt a körképek korszaka, az itteni erősen emlékeztet az ópusztaszeri Feszty-körképre. A festmény 1944-ig Lwówban (Lemberg) volt látható, de egy bombatámadás során súlyosan megsérült. Ezután egy raktárban porosodott 1980-ig, mikor Lech Walesa nyomására restaurálták, majd az 1980-as évek közepén egy erre a célra épült épületben kiállították.
Sör, pirog, bigos
A városnézés és a butikokban böngészés után és közben, ezernyi fiatalos, nyüzsgő étteremben, kocsmában, kávézóban tudunk leülni, és sörözni egy jót. A legtöbb útikönyv a patinás Reis pubot ajánlja e célra, talán, mert anno az ajtajára kiírták, hogy az a diák, aki megbukik a vizsgán és rendel náluk egy sört, kap egy ingyen korsóval. Kiváló marketing ötlet volt! Azon persze nem lepődünk meg, hogy Wroclawban nemzetközi sörfesztivált is rendeznek.
A legkülönfélébb nemzeti konyhákat képviselik az éttermek, a grúztól az olaszig, a mexikóitól a BBQ-whisky bárig, és a konfitálós-szuvidolós puccos helyekig. De ne ezeket válasszuk, és pizzát se itt kóstoljunk!
Helyettük szívem szerint a Setkát ajánlanám, ahol ugyanúgy szerepelnek az étlapon, megfizethető áron hagyományos lengyel fogások – köztük a pirog, vagy a laktató, húsos-káposztás bigos –, mint hamburgerek és halételek.
Sajttortájuk is nagy siker a közösségi oldalakon posztolók körében.
Ami a város megközelítését illeti, Budapestről kocsival 7 óra alatt ott vagyunk, de Varsóból repülővel elérhetjük. Turisztikai vonzerejét ma már elismerik: a European Best Destination 2018-as szavazásán „A legjobb európai úti cél“ címet Wroclaw nyerte el Bilbao és Colmar előtt.
Bár ma még talán kevés magyar választja direkt úti célnak a várost, ha már sokszor jártunk Krakkóban, Varsó nagyvárosi hangulatára pedig nem vágyunk, érdekes, értékes és szórakoztató célpont lehet a hidak és a törpék városa.
A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
