Lengyelországban soha nem volt semmi lehetetlen, a legőrültebb Jaruzelski időkben sem. Ha egy kis relatív szabadságra vágytak a korai underground felé hajló magyar fiatalok, felszálltak a vonatra, és pár óra múlva meglátták a krakkói pályaudvar főépületét. Bár azért előtte még történtek dolgok az étkezőkocsiban...
Itt ettem először pizzát, egy lakásban feketén működő maszek üzletben itt fedeztem fel egy korai turkálót, ami tele volt amerikai cuccal. Amerikában ugyanis sok millió lengyel élt már akkor is, és küldték haza a fölösleget. A sopoti táncdalfesztiválon fellépni vagy akár nézőként részt venni egyenlő volt egy közép-kelet-európai Woodstockkal. Jó beat- és dzsesszlemezeket mindig bőséggel lehetett kapni a helyi üzletekben.
Ahogy leszálltunk a vonatról, duruzsolni kezdett a fülembe a sok „zs”, lágy „r” meg „s”, no meg mindent körüllengett a lila üvegcsés Beáta parfüm illata – ma milyen erősnek érezném! –, amelyet itthon jó pénzért el lehetett adni.
Állítólag Beata Tyszkiewiczről nevezték el, a világszép lengyel szőke filmsztárról, de lehet, hogy ez csak legenda.
Vodka meg cukorka ajándékba
Barátoknál laktunk, akik aztán eljöttek nyáron a Balatonra, beszélgettünk, például az arrafelé nem nagy népszerűségnek örvendő szovjetekről – oroszul, merthogy nem értettük egymás nyelvét. Akkor még nem annyira a történelmi nevezetességek vonzották a magyarokat, hanem inkább a csereberélt miniszoknyák és a platform talpú szandálok.
Az utcán néha belesúgták a fülembe, hogy „dollárszki, marek”, de sajnos sem dollárom, sem nyugatnémet márkám nem volt, és venni se akartam.
Aztán még abszurdabb idők jöttek: egyszer úgy utaztam kisbusszal Krakkóba, hogy indulás előtt a Madách téren – itt volt a Lengyel Turisztikai Nemzeti Képviselet magyarországi központja – a sarki közértben vettünk egy karton Wodka Wyborowát, Lengyelországban ugyanis hiánycikknek számított. Cukorkát is vittünk vagy két kilót, mert az is személyire volt árusítható.
A nagyvárosi templomokban mise mellett és helyett ellenzéki megmozdulásokat tartott a Szolidaritás. Aki színházból tért haza, annak szednie kellett a lábát, mert tíztől kijárási tilalmat rendeltek el. Az már önmagában abszurd persze, hogy ilyen politikai helyzetben szerveztek az országot népszerűsítő turisztikai study tourt.
Közös históriánk
Később aztán tényleg turistáskodni mentünk, és végre megnéztük a magyar emlékekkel teli bájos várost. Van itt magyar konzulátus, kulturális intézet – közös históriánk megannyi szála fonódik össze, a királyi családok révén is, de erről többet mondanak a történelemkönyvek.
Kihagyhatatlan látnivaló Leonardo da Vinci örökbecsű festménye, amely a hermelines hölgyet ábrázolja. Nagy kincse ez Lengyelországnak, a Czatoryski Herceg Múzeumban látható, amelyet az elmúlt években újítottak fel. A lengyel állam pár éve vette meg a hercegi család műtárgygyűjteményét, amelyért 39 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett.
A Kazimierz kihagyhatatlan
Aki Krakkóba látogat, az Kazimierz-re feltétlenül szánjon egy estét. Ez a leghangulatosabb része a városnak. Valaha virágzó, szinte csak zsidók által lakott község volt, ma afféle, főleg a fiatalok és turisták körében népszerű romkocsma negyed, muzeális épületekkel.
A világháború után elnéptelenedett, hogy később híres turisztikai vonzerőként megmutassa, hogyan éltek itt azok, akiket a nácik el akartak takarítani a föld színéről. A II. világháború szörnyűségeit mutatja be – meg a harmincas-negyvenes évek Krakkójának hétköznapi életét – a Schindler-gyár, ahol a híres filmet is forgatták. A hajdani zsidónegyed szélén lévő épület – ma múzeum – közel található a Hotel Galaxyhoz, amely az egyik legjobb krakkói szálloda.
A posztócsarnok Európa egyik legnagyobb főterén található, amely zúg, zsong, ezrek sétálnak a benti kézműves üzletek és iparművészeti butikok előtt, vagy tartanak a Barbakán (bástya), a Wawel (királyi palota) és a Mária-templom felé.
Járt már a világ egyik legmodernebb múzeumában?
Alatta található a világ egyik legkorszerűbb múzeuma. Több milliárd forintnyi, részben uniós támogatással tárták fel öt éven keresztül az alatta lévő földrétegeket, amelyek híven megőrizték az akkori hétköznapi élet nyomait.
A szemetet ugyanis a hatalmas vásártéren egyszerűen összesöpörték. Évszázadok alatt földdé tömörült, megőrizve közben a mindennapi élethez szükséges tárgyakat.
A múzeum különlegessége, hogy a földrétegeket, a hajdani téglákat, a vízvezetékeket a helyükön hagyták: aki jegyet vált, egyben beléphet a több száz évvel ezelőtti eredeti házfalak közé, sok emelet mélyen a föld alatt.
A páratlanul izgalmas történelemkönyv megalkotásához a tervezők a legkorszerűbb technikákat vetették be: fény- és párafüggönyön léphetünk be az áttetsző üvegtárlók közé, amelyek a gyűrűket, karpereceket, késeket, okulárékat, edényeket, cipőket, ruhafoszlányokat, hajtűket láttatják. Egyes sarkokban vetített film forog, amelyeken színészek elevenítik meg a piaci zsivajt, az alkudozást, a veszekedést. És interaktív számítógépeken követhetjük nyomon az ásatás folyamatát, valamint megtekinthetjük az akkori élet egyéb nyomait is.
Makettek fogyatékkal élőknek
Lengyelország kiemelten kezeli a turizmust, nem véletlen, hogy igen népszerű például a skandináv turisták körében. A világ legjobb szállodaláncai települtek ide, és gyakran kedvezményes akciók vonzzák a látogatókat, például a lengyel királyság korszakának meghatározó történelmi helyszínein. Négy királyi rezidencián – köztük a krakkói Wawelben – a látogatók olykor ingyenesen tekinthetik meg a kastélyokat és a gyűjteményeket.
Krakkó központjában 12 helyen találkozhatunk „kézzelfogható” makettekkel, amelyek a város új nevezetességeinek részei. A Királyi út fogyatékkal élők részére nevet viselő projekt célja például egy látványos turisztikai útvonal kialakítása gyengénlátók, valamint mozgásukban korlátozottak részére.
Éttermek ínyenceknek
Ami pedig a gasztronómiát illeti, annak idején még nem foglalkoztunk annyit ezzel, megelégedtünk a Zubrovkával, a laktató zsurekkel, a finom sörökkel. Ma már fine dining éttermek között válogathatunk.
Végigsétálva a Plantyn, amely a hajdani városfal helyére ültetett fákban, bokrokban gazdag allé, majd a főtérhez igyekvő sétálóutcákon, mindenütt egyéni hangulatú kávézók, cukierniák (cukrászdák), éttermek hívogatnak.
Az egyik leghíresebb a Michelin és a Gault Millau gasztronómiai kalauzok által is számon tartott Restaurácija pod baraniem, amelynek falán fotók tudatják, milyen hírességek kóstolták meg a zsemlyés-májas-petrezselymes töltelékkel töltött csirkét, a finom kolduny-t, azaz húsos barátfülét vagy a maczanka po krakowskut, azaz krakkói módra készített mártást.
A másik kedvenc a Wierzynek étterem, amely 1945-ben nyílt meg a Rynek Główny-n. De errefelé már a XIV. században is jeles dolgok történtek: a legenda szerint 1364-ben nagyszabású királyi ünnepség zajlott itt le, melyet Mikołaj Wierzynek rendezett, Kazimierz Wielki, azaz Nagy Kazimír vendégei tiszteletére.
Ugyanakkor a világ globalizálódik errefelé is, számos magas színvonalú ázsiai étterem nyílt az utóbbi időben.
A krakkói elit tradicionális találkozó helye az Europejska. Az étteremben elsősorban angol és bécsi reggelit, ebédet és finom desszerteket szolgálnak fel. Az Ogniem i Mieczem pedig arról híres, hogy a lengyel ételek mellett litván fogásokat is kóstolhatunk. Olyan közismert vendégek mulattak már itt, mint Roman Polański, Adrien Brody, Jon Voight és Jerzy Hoffman.
Érdekesség, hogy Krakkót tartják ma a világ egyik vega és vegán fővárosának, különösen sok helyen lehet rendelni ilyen fogásokat, fantáziadús tálalásban.
A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.
Az izraeli-Hamász háború alatt nagyrészt zárva volt.
