|
| Az alapkamat alakulása. |
Az MNB mai döntése után az irányadó ráta továbbra is 0,9 százalékon áll. (Matolcsyék tavaly május óta nem nyúltak az alapkamathoz.) Egyúttal az eddigi mínusz 0,05 százalékról mínusz 0,15 százalékra csökkentették az egynapos betét kamatát.
|
| EUR/HUF alakulása a kamatdöntés után. Friss árfolyamok >>> |
Mit mondanak délután?
Érdekes lesz viszont, hogy mit közölnek 15 óra után az ülésről megjelenő rövidített jegyzőkönyben, illetve a legfrissebb inflációs jelentésükben a GDP-ről és az inflációról. (A részletes inflációs jelentés csütörtök délelőtt jelenik majd meg.)
A júniusban publikált inflációs jelentésében a jegybank 2,4 százalékra csökkentette a korábban várt 2,6 százalékról idei inflációs prognózisát, a 2018-ast pedig 3 százalékról 2,8 százalékra módosította. 3,6 százalékos gazdasági növekedést vártak erre az évre és 3,7 százalékot jövőre. Mindent megmagyaráz a benzin, a cigi és az alkohol árának alakulása >>>
Ezt látják az elemzők
A Reuters által megkérdezett szakértők is úgy várták, a monetáris tanács nem változtat az alapkamaton, de a visszafogott infláció miatt más eszközökkel további monetáris lazítással élhet.
Mihez kezdjünk a megtakarításunkkal a minikamatok világában?
|
Londoni pénzügyi elemzők a kamatdöntés előtt kiadott helyzetértékelésükben azt írták, a magyar gazdaság egyelőre nem túlfűtött, de egyre több jel mutat arra, hogy közelít működési kapacitásainak határához, és belátható időn belül a monetáris politika szigorítása válhat szükségessé.
Liam Carson, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint az MNB monetáris politikájának további enyhítése inflációs kockázattal járna, és árfolyambuborék kialakulásához is vezethet a befektetési termékek piacain.
Nem sietnek el semmit?
A Morgan Stanley főközgazdásza, Pasquale Diana szerint azonban az MNB-nek egyelőre szállítania kell azokat az enyhítési lépéseket, amelyekre az augusztusi kamatdöntő ülés utáni közleményében erőteljes utalást tett.
A Morgan Stanley elemzője azt jósolta: a forintot támogató, jelentős külső fizetési védőtartalék, a meredek hozamgörbével szembeni közömbös jegybanki hozzáállás, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső, 4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre nem siet a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával.
Forint, merre tovább?
Hogy a jó erőben lévő forint egy idő után kényelmetlen lehet az MNB-nek, már korábban többször is írtunk, a jegybanknak pedig van mozgástere a forint gyengítésére, kérdés, hogy mennyire zavarja az erős szint. Hogy korábban ki mit mondott a forint erősödése és gyengülése mellett?
A forinterősödésben hívők legfőbb érve általában az, hogy a fundamentumok (az alapvető makrogazdasági folyamatok) ezt támogatják. Az országba ömlenek az EU-s támogatások, a külkereskedelmi egyenlegünk komolyan pozitív, a devizahitelek visszafizetéséhez sem kell már eurót vásárolnia szinte senkinek. Összességében túlkínálat van devizából, ami persze lefelé nyomja az árát.
|
| EUR/HUF. Friss árfolyamok >>> |
A forintgyengülésben gondolkodók általában azt mondják, hogy az MNB jelenlegi vezetése nem szereti a túl erős forintot. Egyrészt a gazdaság élénkítéséhez erős exportot képzelnek el, amihez a gyengébb forint is hozzájárul, mivel az jó az exportőröknek. Másrészt sokan úgy vélik, kell a forintgyengülésből származó árfolyamnyereség, hogy a jegybank nyereséges maradhasson.
A Tisza-hatás. 
