A magyar kormány 2016 tavaszán történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy belépett a kínai kötvénypiacra, hiszen azelőtt közép-európai ország még sosem bocsátott ki jüanban denominált kötvényeket. Sőt, a lépés ritkaságát fokozza, hogy még a nagyobb gazdaságok is ritkán élnek ezzel a lehetőséggel.
Az Orbán-kormányt legfőbb motivációja az volt akkoriban, hogy várakozásai szerint a renminbi térnyerése esetén a kötvénypiac is olyan mértékben fog élénkülni, hogy idővel még az amerikai vagy az európai piac versenytársa is lehet. Ezért Magyarországon sokat nyerhet azzal, ha a keleti befektetők megismerik a magyar kötvényt és esetleg kialakul egy potenciális befektetői kör.
2016 tavasza óta már három alkalommal bocsátott ki kínai jüanban denominált devizakötvényt Magyarország. Közös jellemzőjük, hogy egyaránt hároméves futamidejű papírok voltak ezek, közülük a második körben értékesített kötvények jártak le hétfőn.
Még 2017 nyarán 1 milliárd renminbi összegben bocsátott ki nem Panda-, hanem gyakorlatilag dim sum-kötvényeket Magyarország. Elsőként bő egy évvel korábban (2016 áprilisában) adott el papírokat hazánk ázsiai befektetőknek, ám míg azokat a kötvényszleng Panda-kötvényeknek nevezi, a második - most lejáró - papírok dim sum-kötvényeknek feleltek meg. A kettő közötti különbség, hogy míg a Panda-kötvények Kínában, addig a lejáró papírok Hongkongban kerültek piacra - utóbbit hívják dim sum-kötvénynek.
A hároméves futamidejű kötvények kamata 4,85 százalék volt, és mint említettük, 1 milliárd renminbi értékben értékesített Magyarország. Az eladásból befolyó összeget az Államadósság Kezelő Központ euróra váltotta át, hogy mérsékelje a devizamozgásokból fakadó kockázatokat. Az adósságkezelő minden nem euróban kibocsátott kötvénnyel így jár el.
Emiatt a mostani törlesztés nagyságát a 2017. július 27-i jüan/euró és a jelenlegi euró/forint árfolyam határozza meg, ami alapján
44,106 milliárd forintnyi kötelezettségtől szabadult meg hétfőn Magyarország.
A nagyságrendből jól látható, hogy az államadósság finanszírozása szempontjából a magyar állam kínai kötvénypiacon való megjelenése csupán szimbolikus jelentőségű. Az itt eladott papíroknak meghatározó szerepe nincs. Éppen ezért nagy nehézséget sem okozhatott a magyar kormánynak a törlesztés, elég csak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett Kincstári Egységes Számla egyenlegére pillantani. Eszerint a kormány jegybanki számláján több mint 1500 milliárd forint pihen.
A harmadik jüankötvény majd jövő év decemberében fog lejárni, egy szintén hároméves futamidejű 2 milliárd renminbis kötvénycsomag.
Idén egyébként ez volt a magyar állam harmadik és egyben utolsó lejáró devizakötvénye, először január legvégén kellett egy tízéves futamidejű 2 milliárd dolláros kötvényt visszafizetni. Majd február végén egy 1 milliárd eurós kötvény járt le. A kormánynak legközelebb 2021. márciusában kell fizetnie a devizában kibocsátott értékpapírok után, rögtön két lejárat is esedékessé válik. Először március 22-én egy 30 milliárdos jenkötvény, majd 29-én egy 3 milliárdos dollárkötvény jár le, utóbbiból a tavaly év végi adatok szerint már előtörlesztett a kormány és 1,9 milliárdos tartozást tartott nyilván.
Egymilliárd dollárt fektetnek be az izraeli piacba a következp három évben. 
