Hihetetlen ütemű a túlfogyasztás, mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. 2018-ban a tavalyinál még korábbi dátumra, augusztus 1-jére esik a Túlfogyasztás Világnapja – hivja fel a figyelmet a WWF Magyarország. A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.

Tavaly még egy nappal később, augusztus 2-án értük el ezt a pontot, míg 1970-ben még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát. Ez a dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. A jelenlegi fogyasztásunk alapján úgy élnek az emberek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, miközben csak ez az egy bolygónk van.

A magyaroknak szinte két Földre lenne szüksége

Ez a mérték egy globális átlag, amit országonként más-más képet mutat. Országokra bontva, ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Az idei győztes Katar: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a Túlfogyasztás Világnapját – hívták fel a figyelmet.

A magyarok is rendesen túllépik ezt a fogyasztási szintet, ha a magyar színvonal lenne az átlagos, akkor csaknem 2 Földre lenne szükségünk, így már június 20-án eljönne a nagy nap. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.

Ez a fogyasztás nyilvánvalóan nem tartható fenn, társadalmunk és gazdaságunk olyan szolgáltatásokra épül, amelyeket csak egészséges ökoszisztémák tudnak fenntartani. A Föld biológiai sokfélesége már most rendkívüli tempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak.

Mit tehetünk?

Számos tényező van, amivel csökkenthető az ökológiai lábnyom – ehhez azonban elengedhetetlen nem csak globálisan, hanem országosan és egyénileg is lépéseket tenni. Meg kell védenünk erdeinket, tengereinket és óceánjainkat, édesvizeinket, valamint a vadvilágot, és a fenntartható fejlődés irányába kell lépnünk – tették hozzá a közleményben.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60 százalékát, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki. Emellett jelentős komponens a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek. Ha világszerte fele ennyit autóznánk, akkor akár 12 nappal kitolhatnánk a Túlfogyasztás Világnapját, de a szén-dioxid kibocsátás lefelezésével akár 93 nappal is elodázhatnánk ezt. Ha a világon mindenki a felére csökkentené az élelmiszerpazarlást, és minden ember annyi kalóriát fogyasztana, amennyi a világátlag, akkor 38 nappal később jönne el a kritikus nap.

Egyéni szinten is sokat tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez. Fontos például otthonunk megfelelő szigetelése: a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő akár 50%-a is elszökhet, de ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kg szén-dioxidot is megtakaríthat évente. A WWF szerint továbbá a közlekedés során érdemes a kerékpározás, a gyaloglás vagy a tömegközlekedés előnyben részesítése.

Vásárláskor ne kérjünk műanyagzacskót, hanem vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszuk az olyan termékeket, amelyek nem csomagoltak, vagy csomagolásuk újrahasznosítható! Fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, a papírral pedig bánjunk takarékosan: ha nem muszáj, ne nyomtassunk ki mindent.