Stockholm a választási kampány hajrájában. Fotó: Wéber Balázs |
A kormányzó szociáldemokraták nyerik majd a parlamenti választásokat Svédországban a legutolsó közvélemény-kutatások szerint. A baloldali párt a voksok mintegy negyedét, 22-25 százalékát szerezheti meg.
Marad-e a kormány?
A szocdemek öröme persze korántsem lehet felhőtlen, hiszen még ez az eredmény is jelentősen elmaradna a 2014-es eredménytől. Támogatottságuk az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent: 2002-ben még a voksok 40 százalékát szerezték meg, 2006-ban már csak 35, 2010-ben és 2014-ben pedig már csak mintegy 30 százalékot kaptak.
Kormányon maradásuk most attól függ, hogyan szerepelnek majd potenciális szövetségeseik. A baloldali párt jelenleg a Zöldekkel közösen, kisebbségi kormányzásban vezeti az országot.
Fej-fej mellett
A második helyért nagy küzdelem várható a jobbközép Mérsékelt Párt és a bevándorlásellenes, radikális jobboldali Svéd Demokraták között. Előrejelzések szerint mindkét politikai erő a szavazatok 17-20 százalékát gyűjtheti be. Mellettük négy pártnak, köztük a Zöldeknek, a Liberálisoknak és a radikális baloldalnak van jelentősebb, több mint öt százalékos támogatottsága.
A fő kérdés tehát nem az, hogy melyik párt nyer, hanem hogy létrejön-e kormányzóképes koalíció, és ha igen, milyen összetételű lesz az. A Svéd Demokraták kormányra kerülésére minimális az esély, velük ugyanis egyetlen jelentősebb párt sem akar összefogni.
Társadalmi szakadék
Svédországot, amely hosszú évtizedekig a jóléti társadalom, a befogadó és gondoskodó állam mintapéldája volt, egyre nagyobb feszültségek terhelik. A Financial Times elemzése szerint a társadalom egyre inkább megosztott, és egyre nagyobb a szakadék a jómódúak és a szegények között.
A társadalmi problémák egyik jele a növekvő anyagi egyenlőtlenség, ami a 80-as évek közepe óta gyorsabban nőtt, mint bármely más OECD-országban. Azoknak az embereknek az aránya, akiket szegénység fenyeget – azaz kevesebbet keresnek a nemzeti átlagbér hatvan százalékánál –, szintén gyorsabban emelkedett, mint az uniós államok többségében.
2016-ban a Svédországban született lakosok 13 százalékát, a külföldön születetteknek pedig egyharmadát fenyegette a szegénység, azaz ez a probléma elsősorban a bevándorlókat sújtja.
Problémás negyedek
A migráció az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan növekedett: míg 1999-ben 40 ezer, addig tavalyelőtt már több mint 140 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok. Mintegy húsz év alatt tehát több mint megháromszorozódott az évente legálisan az országba érkező bevándorlók száma.
Számos negyed igencsak necces hely. A Spiegel szerint az elmúlt időszakban erőszak- és gyilkossághullám söpört végig a nagyvárosok egyes részein, ahol bandák harcolnak egymással, és rendszeresek a gyújtogatások. A tettesek gyakran migrációs hátterű fiatalok, ami a Svéd Demokraták malmára hajthatja a vizet.
Nem kell temetni a svédeket
Ugyanakkor – tesszük hozzá – a „svéd válság” relatív, és egyelőre felesleges lenne megkongatni a vészharangokat. Ottjártunkkor Svédország a szebb arcát mutatta: Stockholm utcáin nagyobb a tisztaság, kisebb a szegénység és nyugodtabb az élet, mint Budapesten általában, és abban a bevándorlónegyedben, ahol jártunk, teljes nyugalom honolt.
Bár azt mi sem állítjuk, hogy nincsenek problémák – hazatértünk után néhány nappal gyújtottak fel például egy szociális irodát az egyik stockholmi külvárosban –, az mégis csak beszédes tény, hogy rácsokat még a földszinti ablakokon sem láttunk.