Magyarország a Széll Kálmán Terv 2.0 programjával eleget tesz az EU Tanács ajánlásának, így hazánk 8 év után először kerülhet ki a túlzott deficit eljárás alól - állítja az NGM. A Széll Kálmán Tervvel 2011-ben a kormány olyan átfogó strukturális reformprogramot indított el, amely révén a kormány az elmúlt 1 év során sikeres pénzügyi és költségvetési konszolidációt ért el. A költségvetésben a trendforduló már bekövetkezett, a kormány hosszútávon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát - írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy a kormány a hónap második felében küldi meg az aktualizált konvergenciaprogramot Brüsszelnek, de az meglepetés, hogy már ma elment a levél. A múlt héten felmerült, hogy a kormány megadóztatná a telefonhívásokat, az sms-ezést és az internetezést is, korábban pedig a kormányfő erősítette meg, hogy egy tranzakciós adó bevezetésén dolgozik a kormány. Úgy lehetett tudni, hogy ezekről szerdán a kormányülésen dönt a kabinet, ezért is meglepetés, hogy a konvergenciaprogramot már ma postára adták.
Az első program nem teljesült egészében
| A kormány akár további módosításokra is hajlandó a jegybanktörvény ügyében, de egyelőre nem teljesíti maradéktalanul az EKB kéréseit, melyek Simor András MNB-elnök szerint is megoldatlanok maradtak. Részletek >>> |
A szaktárca szerint 2012-ben az első Széll Kálmán Terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4%-ban teljesült. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárddal tervezi javítani a költségvetés egyenlegét (mint írtuk korábban, ez megfelel annak amennyit Brüsszel elvár).
Az első Széll Kálmán Terv célkitűzései - a kormány döntései révén - 2013-ra már 73%-ban teljesültek, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 keretében a kormány 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal (567-665 milliárd forint) javítja az államháztartás helyzetét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2%-t, 2013-ban a GDP 4%-át elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre - írja az NGM.
|
| Megadóztatják a fogyasztást. Fotó: Borát Gergely/kormany.hu |
Kivezetik a válságadókat
A kormány korábbi vállalását teljesítve 2013-ban kivezeti a válságadókat és a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelemében felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. Ez az egyén számára kis teher, a költségvetését egészét tekintve viszont jelentős tétel. Az új adóintézkedések strukturális jellegűek, ezzel a kormány hosszú távon fenntarthatóvá teszi a költségvetés bevételi oldalának stabilitását.
A Széll Kálmán Terv 2.0 magában foglalja a Magyarország 2012. évi Nemzeti Reform Programját is. A Nemzeti Reform Program azokat az intézkedéseket mutatja be, amelyek az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítésére irányulnak úgy mint foglalkoztatás, kutatás-fejlesztés-innováció, klímapolitika és energiahatékonyság, oktatás és társadalmi felzárkóztatás.
Mire visszük Széll Kálmánnal?
Az NGM idén még csökkenő fogyasztást vár, ahogy a GDP is csak 0,1 százalékkal bővülhet (bár a legtöbb elemzői jóslatot elnézve ez inkább optimistának tűnik). Az elkövetkezendő években viszont már lendületbe jöhet a gazdaság a minisztériumi számok szerint:
Jön a pénzügyi tranzakciós adó
A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében 2013. év elejétől sor kerül egy új, a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték bevezetésére. Az illeték tervezett általános kulcsa 0,1%.
Az adó bevezetéséből 130-228 Mrd Ft bevételt vár a kormány. A 130 milliárd Ft-os bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét 30 ezer forintban maximálják. További lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adó felső határa magasabb értékben kerül meghatározásra, ha az adó nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal kerül bevezetésre, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcs kerül meghatározásra.
Mégis lesz új adó évközben - Máltán is van ilyen
A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében már az idei év közepétől bevezetésre kerülne a távközlési szolgáltatási adó. ("Adókat, a legsúlyosabb kényszerhelyzeteket leszámítva, év közben nem szabad módosítani" - mondta a miniszterelnök április 13-án - igaz, a tranzakciós adóról beszélt.)
Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adóra találhatunk példát az Egyesült Államok számos tagállamában és Máltán - példálózik a minisztérium. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint (ennyiről szóltak az előzetesen megszellőztetett értesülések is). Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.
Jön az új biztosítási adó - kikerül
A kormány szándékai szerint a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adó kerül bevezetésre. Eltérő mértékű adó kerül kivetésre a különböző típusú biztosításokra: az új adó alól mentesülnek életbiztosítások, amellyel a kormány első sorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni.
A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10%-os, a casco biztosítások esetében 15%-os kulcsot határoznak meg, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30%-os kulcs kerül bevezetésre. Az átalakításból – a biztosítókra is vonatkozó különadó mértékének megfelezésével számoló alap-forgatókönyvhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.
Tovább és többet fizethetnek az energiaellátók
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetésre kerül az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadó. A jelenlegi 8%-nál magasabb, 16%-os kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója. Az adóalap szélesítése érdekében az adónem egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztésre kerül. Az adónem fenntartása a várakozások szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.
Lesz olyan adó, amit kivezetnek
Az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése, a fentiek mellett megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98%-os különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást.
Vállalkozások, figyelem!
A kormány az államadósság csökkentésének közvetett eszközeként értelmezi az adóhatóság beszedési hatékonyságának növelését, a feketegazdasági elleni küzdelem eszköztárának bővítését.
2013. január 1-től bevezetésre kerül a belföldi áfa összesítő jelentés kötelezettsége. Az EU-s áfa-összesítő nyilatkozathoz hasonlóan az áfabevallásra kötelezett adózók a bevallásban nyilatkoznak az olyan belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott és/vagy befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan áfa fizetési kötelezettségük keletkezik, vagy amely után áfa adólevonási jogot gyakorolnak.
Az NGM vizsgálja a kézpénzfizetési korlátozás bevezetésének lehetőségét, megfelelő felkészülési idő biztosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával - a vállalkozások között, de akár a kiskereskedelemben is.
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
