Mennyivel lett drágább az életünk? Bezavar az áfacsökkentés

A JP Morgan elemzői a keddi adatismertetés előtti előrejelzésükben 2,2 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek januárra a decemberben mért 1,8 százalék után. A ház szerint az előző hónapokhoz hasonlóan ezúttal is az energiahordozó-árakban jelentkező komoly mértékű éves bázishatás adhatta a legnagyobb felhajtóerőt a teljes kosárra számolt éves magyarországi inflációnak.

Közrejátszott az áfacsökkentés

A JP Morgan elemzői felidézik hétfői prognózisukban, hogy az üzemanyagárak tavaly januárban meredeken, 4,2 százalékkal csökkentek havi összevetésben. A ház szerint ugyanakkor az inflációs nyomást enyhíthette az egyes élelmiszerféleségek és szolgáltatások januártól érvényes áfa-csökkentése.

A cég londoni elemzői azzal számolnak, hogy az energia-összetevőben jelentkező negatív bázishatás márciustól enyhülni kezd, és ennek hatására a tizenkét havi magyarországi inflációs ütem valamivel 3 százalék alatt stabilizálódik.

Mások 2 százalékos inflációt várnak

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni gazdaságelemző részlegének közgazdászai 2,1 százalékos tizenkét havi inflációt várnak januárra. Várakozásuk szerint a magyar infláció gyorsulásának fő hajtóerejét a maginfláción kívüli komponensek adják, csakúgy, mint decemberben, amikor az előző havi 1,1 százalékról 1,8 százalékra emelkedett az éves fogyasztói árindex.

A GS elemzői hangsúlyozzák, hogy a tavalyi utolsó hónapban mért inflációs gyorsulást is teljes egészében a maginfláción kívüli összetevők okozták: a motorüzemanyagok éves összevetésű inflációja például 0,6 százalékról 6,8 százalékra, az élelmiszereké 0,7 százalékról 1,3 százalékra emelkedett.

A Goldman Sachs londoni elemzői mindazonáltal az idei év további szakaszára sem valószínűsítik, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció átlépné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célszintjét. A ház 2017 egészére 2 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországon.

Semmi sem biztos

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői 2,3 százalékos éves inflációt várnak januárra. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezúttal a szokásosnál jóval bizonytalanabb az előrejelzés, tekintettel egyes élelmiszerek áfájának csökkentésére.

Ha azonban a januárra szóló előrejelzés beválik, arra az esetre a ház londoni elemzői az idei első negyedévre 2,8 százalékos éves összevetésű átlagos inflációval számolnak. Hangsúlyozzák, hogy ez jóval meghaladná az MNB jelenleg érvényes előrejelzését, amely 2,2 százalékos első negyedévi átlagos éves inflációt valószínűsít.

Lépénie kell az MNB-nek

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ha a jegybank prognózisa valóban túl enyhének bizonyul, akkor óhatatlanul felmerül a monetáris szigorítás kérdése, de legalábbis a jelenlegi enyhítési alapállás megszüntetése.

A monetáris szigorítást más nagy londoni házak is jósolják. A TD Securities globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének hétfői előrejelzésében már az idei év végére MNB-kamatemelés szerepel. A ház elemzőinek várakozása szerint a monetáris tanács novemberben a jelenlegi 0,90 százalékról 0,25 százalékponttal 1,15 százalékra emeli az alapkamatot, és az MNB ezen a kamatszinten zárja az évet.

Maradhat a alapkamat

A kamatemelés mindazonáltal nem konszenzusos előrejelzés a Cityben. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértőnek várakozása szerint a magyarországi infláció a már megindult gyorsulás ellenére az idén és jövőre is jóval az MNB 3 százalékos célja alatt marad, és a magyar gazdaság növekedési üteme is kisebb lesz a jegybank előrejelzésénél. A Capital Economics megítélése szerint ez a környezet lehetővé teszi az MNB-nek "a végletesen laza" monetáris kondíciók fenntartását.

Mindezek alapján a ház londoni elemzői azzal számolnak, hogy az MNB 2017-ben és 2018-ban is a jelenlegi 0,90 százalékon hagyja alapkamatát.