A lengyelországi orosz befolyást vizsgáló új bizottság független szerv, amely nem fog arról dönteni, ki indulhat az őszi lengyel parlamenti választásokon - hangsúlyozta szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormánypárt szóvivője, reagálva azokra a bírálatokra, amelyek a testület létrehozásáról szóló törvényt érték.
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn új törvényt írt alá, amelynek értelmében vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomásgyakorlás feltárására a belbiztonság és az energetika terén.
Bochenek szerda reggel a lengyel közszolgálati rádióban hangsúlyozta: a bizottsági eljárások "teljességgel bírósági felügyelet alatt zajlanak" majd, és végül a bíróság dönthet arról, hogy az érintett személy az orosz szolgálatok hatására cselekedett-e. Aláhúzta: független bizottságról lesz szó,
nem igaz, hogy "politikusok döntenének akármilyen módon arról, ki indulhat a parlamenti választásokon".
A szóvivő szerint a jogszabály lényege, hogy "megerősíti a lengyel demokráciát, és megtisztítja azt az orosz ügynökök befolyásától". Bochenek "lex anti-Putyinnak" nevezte a törvényt, ezáltal vitába szállva a lengyel ellenzékkel, amely "lex Tuskként" emlegeti. Az ellenzéki politikusok szerint ugyanis a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg kedden Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos, aki nyugtalanítónak találta a lengyel vizsgálóbizottság létrehozását. A testület - mint Reynders fogalmazott -
"mindenféle bírósági felülvizsgálat nélkül megakadályozhatja, hogy egyes magánszemélyeket közhivatalba válasszanak".
Fenntartásait az amerikai külügyi tárca is jelezte.
A törvényről a lengyel elnök utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kér, de a jogszabály ettől függetlenül szerdán már hatályossá vált. A parlamenti frakciók két héten belül javasolhatnak jelölteket a testületbe, több ellenzéki tömörülés azonban jelezte, hogy nem állít jelöltet.
A szejm által megválasztott, jogi és gazdasági szakértőkből is álló kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.
Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az érintettek tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni. A bizottsági döntés ellen a közigazgatási bíróságnál lehet fellebbezni.
(MTI)
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
