A brit fennhatóság alatt álló Gibraltár napi működése annak a több mint 15 ezer vendégmunkásnak a munkáján alapul, aki napi rendszerességgel ingáznak Spanyolországból a mindössze három négyzetkilométernyi területre – írja a Financial Times a Gibraltár helyzetét elemző cikkében. Egyikük beszámolója szerint sokkal jobban jár azzal az 1500 fonttal (645 ezer forint), amit ott keres, miközben a spanyolországi minimálbér 1100 euró (408 ezer forint).
A brexit a feje tetejére állította a terület státuszát. Amíg mindkét ország az európai unió tagja volt és a schengeni övezetbe tartozott, nem volt akadálya az ingázók, köztük a 153 magyar vendégmunkás szabad mozgásának a spanyol-gibraltári határon. Nem volt éles kérdés, miért nem adja át az Egyesült Királyság a területet Spanyolországnak. A britek kilépése után azonban a spanyolok azonnal jelezték, hogy nem ismerik el a brit fennhatóságot – ahogy ők nevezik – az utolsó európai gyarmat felett. London, Brüsszel, Madrid és Gibraltár vezetősége több mint egy éve tárgyal arról, hogy szabályozzák az EU és a terület gazdasági kapcsolatait azt követően, hogy lejár a brexit után kötött EU-brit kereskedelmi megállapodás.
Ez biztosította a felek közti kedvezményes kereskedést és az EU-s polgárok szabad beutazását a brexit 2021 eleji de facto megtörténte után.
Gazdag ország, adókedvezményekkel megédesített élet
A tét nem kicsi. A gibraltári kormány adatai szerint a 34 ezres lakosságú terület állítja elő a világ harmadik legnagyobb egy főre eső GDP-jét. Fő iparágai a biztosítás, az online szerencsejáték, az alkohol- és dohányimport, illetve az évi több millió turistát -köztük sok magyart is - vonzó idegenforgalom.
Hogy milyen kérdések kerülhetnek terítékre ezeken a tárgyalásokon arra egy adószakértő hozott jó példát. Ha valós határ lenne Spanyolország és Gibraltár között, akkor kiderülne, hogy ki mennyi időt tartózkodik a területen. Így világossá válna, hogy sok spanyol gazdag a kedvező személyi jövedelemadót kihasználva Gibraltárban adózik, miközben nem ott él. A madridi adóhatóság kellemetlen kérdéseket intézhetne hozzájuk ezzel kapcsolatban.
A gazdasági egyeztetés azonban kudarba fulladhat, mert Spanyolországban megfordult a politikai széljárás. A hatalmon lévő szocialisták jelentős vereségeket szenvedtek a májusi helyi választásokon, mire Pedro Sánchez miniszterelnök előrehozott parlamenti választásokat kezdeményezett július végére. A közvélemény-kutatások szerint ezen a jobboldali ellenzék kezébe kerülhet a kormányrúd, és ha az új kormánytöbbséghez szükség lesz a radikális jobboldali Vox képviselőinek parlamenti szavazataira is, akkor borítékolható, hogy megszakadnak a Gibraltár jövőbeli státuszát rendezni hivatott tárgyalások. Ez a párt ugyanis árulásnak tekint minden kompromisszumos gondolatot, amely elképzelhetőnek tartja, hogy Gibraltár ne kerüljön vissza Spanyolországhoz.
A patthelyzetben aztán érvénybe léphetnek az EU-brit határra vonatkozó szabályok, a valós vámhatár és a belépők ellenőrzése. Az ingázó munkásoknak ez felér egy rémálommal és a turisták is hosszú várakozásokra készülhetnek az izzasztó nyári hőségben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
