Összességében csökkent az Európai Unióban az inflációs ráta, hiszen az augusztusi 1,4 százalékhoz képest most 1,2 százalékot mért az Eurostat, a tagállamok közös statisztikai hivatala. A kontinensen a fogyasztói áraknál csökkenést mértek Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban, míg a magyar áremelkedés felkerült a dobogóra: a hazai 2,9 százaléknál csak Szlovákiában (3%) és Romániában (3,5%) drágult jobban az élet.
Az előzetesen becsültnél is alacsonyabb szintre, közel hároméves mélypontra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben szeptemberben. A végleges adatok szerint éves szinten mindössze 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami a legkisebb mértéket jelenti a 2016 novemberében mért 0,6 százalék óta. A revíziót az indokolta, hogy a vártnál kevésbé drágultak az ipari termékek, ami pedig újabb vészjósló jel a termelés és a bizalom csökkenésével küzdő euróövezeti gyáripar számára.
Magyarországon és Lengyelországban kiugróan gyorsan emelkednek az árak
Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, az alapvető élelmiszerek ára elszállt az utóbbi időszakban, és több esetben is kiemelkedő drágulásról árulkodtak a számok, például az uborka, a burgonya, a paradicsom, és a vöröshagyma ára is drasztikusan megugrott.. Ezt igazolni látszik az is, hogy az Eurostat környező országokra vonatkozó grafikonunk adatait összevetve az elmúlt közel két évben Magyarországon kiemelkedően gyorsan emelkedtek az élelmiszerárak, megelőzve Lengyelország kivételével az összes V4-es országot.
Az itt megjelenő jelentős drágulást mutatta a Privátbankár.hu által rendszeresen elkészített Árkosár felmérése is – kollégáink a boltokban azt tapasztalták, hogy áremeléssel indították az őszt a hazai hipermarketek: mind az előző hónaphoz képest, mind éves szinten is drágulást volt a jellemző, ráadásul még mindig 20 ezer forintot jelentett egy átlagos családi bevásárlás. Részletek. >>>
Mi a helyzet az alkohollal és a cigivel?
Más képet mutat az élelmiszerárakhoz képest a hazai alkoholárakról szóló statisztika - míg Csehországban jócskán megugrottak a szeszárak, addig itthon megfordulni látszik a tendencia, és olcsóbbá váltak az alkoholos italok.
Az inflációs adatok megjelenésekor mindig érdemes a dohánytermékek árának alakulását is. Az Eurostat számaiból látszik, hogy ezen termékek hazai árszínvonala mindig is magasabb volt a környező országokénál, ám a tendencia azt mutatja, hogy a rés csak tovább nőtt az elmúlt időszakban - azaz egyre inkább pórul járnak a cigarettázó magyarok.
Előbb a Temu-adó, most a szankciók. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
